Lesz miből költeni jövőre is.
A kedden elfogadott 2023-as költségvetésben különösen érdekes a személyi jövedelemadónál (szja) és az általános forgalmi adónál (áfa) betervezett körülbelül 30 százalékos bevételnövekedés
– állapította meg Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
Az szja növekedése feltételezhetően abból adódik, hogy az infláció miatt több helyen megemelkednek a bérek, és a kata adózás módosításán kapcsán is többlet szja-befizetéseket várnak.
Az áfa-bevételek 7150 milliárd forintot meghaladó mértékének (ebből mintegy 1400 milliárd felhalmozási bevétel) összetétele viszont továbbra is homályos, ez Bagdi Lajos szerint több tényezőből adódhat:
- a kata szigorításából adódó többletbevétel (az eddigi alanyi mentes vállalkozók egy részének átterelése az áfafizető körbe);
- a jelentős mértékű inflációnak köszönhető többletbevétel;
- a bejelentett – átlagfogyasztás meghaladó – rezsiköltségek piaci áron történő elszámolása (ebből a kormányzati kommunikáció alapján mintegy 1000 milliárd forint többletbevételt vár a kormány, amelynek az áfahatása jelentős);
- valószínűleg a költségvetés kalkulál egy jelentősebb EU-forrással is, amelynek érezhető áfabevételt generáló hatása is lehet majd 2023-ban.
- önmagát is megszorítja a kormányzat
- a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek 35 milliárd forintot kötelesek befizetni a központi költségvetés javára, amely szükségszerűen kiadáscsökkentést vetít elő ezen intézményekben.
A társasági adóbevételek is mintegy 200 milliárd forinttal nőnek, amely egyfelől az exportorientált cégek – jelentős forintgyengülésből adódó – kiemelkedő pénzügyi eredményéből jöhet, másrészről kérdés, hogy a kormány nem számol-e mégis azzal a 100 milliárd forint körüli tétellel, amely a globális minimumadó 2023-as bevezetésével járhatna – állapította meg Bagdi Lajos.
(via napi.hu)
