Pávatánc vagy tényleg új szelek fújnak?
„Magyarország mérlegeli az európai ügyészséghez való csatlakozást, hogy hozzájusson az alapokhoz”
— ezzel a címmel számolt be a Bloomberg Navracsics Tibor Mandinernek adott interjújáról. A területfejlesztési miniszter ebben elismerte, hogy a kormányülésen szó volt a kérdésről.
„Legtöbb kollégájával ellentétben Orbán Viktor miniszterelnök elutasította az uniós ügyészséghez való csatlakozást, vörös vonalnak nevezve azt, amely sérti a nemzeti szuverenitást.
Most azonban nyomás nehezedik rá, hogy engedjen egy sor kérdésben, hogy hozzáférhessen a gazdaság számára létfontosságú több milliárd eurós alapokhoz, amelyeket az EU a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztott”
— írja a Bloomberg.
Az amerikai hírügynökség annak kapcsán idézte ezt fel, hogy Navracsics a Mandinernek adott szerdai interjújában elmondta: a kormányülésen az európai ügyészséghez való csatlakozás is szóba került.
„Önmagában az, hogy Magyarország eddig nem csatlakozott az intézményhez,
nem jelenti azt, hogy kizárjuk ennek a lehetőségét.
Az Európai Bizottságnak benyújtott javaslataink alapján nem szükséges a csatlakozás. A mozgásterünk meglehetősen tág, és ebben Orbán Viktor aktívan részt vevő, sőt irányító játékos”
— összegezte Navracsics, akinek jóslata szerint egyébként közel a megállapodás Brüsszellel.
„Konstruktív javaslataink vannak, ha ezek elfogadhatók lesznek számukra, ugyancsak valamikor az ősz folyamán ezt a megállapodást is alá tudjuk írni”
— jegyezte meg.
Az Orbán-kormány öt évvel ezelőtt már az Európai Ügyészség létrehozását sem támogatta (a szervezet végül tavaly júniusban kezdte meg működését), mivel annak uniós szintű tevékenységi köre sértheti a nemzeti szuverenitás elvét. Továbbá alkotmányos aggályokat is megfogalmaztak, mondván, az alaptörvény szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pedig néhány hete beszélt arról, hogy miért nem csatlakozna Magyarország az intézményhez: azzal szerinte az egyik legfontosabb hatáskörünket adnánk át a büntetőjog terén, ráadásul az eljárások feleslegesen bonyolultak, ami rontja a büntetőeljárások hatékonyságát.
Az európai ügyészség egyébként idén áprilisban tette közzé az első jelentését, a dokumentum szerint 2021-ben 17 olyan ügyben is nyomozott a hivatal, amelyek Magyarországot is érintik. Magyarországról tavaly 28 bejelentés érkezett a hivatalhoz uniós pénzekkel kapcsolatos csalások miatt.
