Fogy az idő megállapodni.
Deszegregációs lépések az általános iskolákban és jelentős pedagógus béremelés – ezek az Európai Bizottság legfőbb elvárásai a magyar kormánnyal szemben, hogy megállapodhassanak az uniós forrásokról, tudta meg az Azonnali.
A kormányinfón csütörtökön bejelentett négy engedményt pedig már hónapokkal ezelőtt vállalta titokban a kormány. Az idő azonban nagyon
vészesen fogy,
ráadásul Orbán Viktor nagyon mellényúlt azzal, hogy utolsó tagállamként nem tudott még megegyezni.
„Mintha Orbán Viktor nem érzékelné, hogy gyakorlatilag már most kifutott az időből. Ha most megegyeznénk, akkor is nagyon nehéz lenne tartani az ütemet, hogy év végére megszülessenek a megállapodások és Magyarország ne veszítsen rengeteg uniós pénzt”
– így jellemezte a magyar kormány és az Európai Bizottság között folyó párbeszédet egy a tárgyalások részleteire rálátó forrásunk.
Magyarország utolsóként nem tudott még megállapodni Brüsszellel az uniós helyreállítási alapról (RFF), és az utolsók között vagyunk 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus (MFF) pénzeit illetően is. Mindkét esetben december 31. a határidő.
Ha addig nem sikerül aláírni a megállapodást, az RFF-et teljesen elbukhatjuk, az MFF esetében más a helyzet, hiszen az valóban „jár”, mint tagállam, de a pénzek 14 százalékától akkor is eleshetünk.
A bajt már láthatóan érzi a kormány is, nem véletlen, hogy Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón bejelentette, hogy négy területen is engedményeket tesznek a Bizottságnak. Bár szerinte ők innentől kezdve készek bármikor aláírni a megállapodást, a mostani bejelentés inkább kommunikációs fogás: ezeket az engedményeket ugyanis már
jóval korábban
megtette a kormány a tárgyalások során.
Ráadásul a fenti négy engedmény már nem elég: az Azonnali információi szerint a Bizottságnak még több fontos és konkrét feltétele van.
Ezek egy része a közoktatást érinti. Annyiban ugyanakkor nem érhették váratlanul a kormányt, hogy minden brüsszeli „követelés” szerepel a 2022-es uniós országjelentésében.
„A magyar kormány igyekszik túlmisztifikálni ezeket a megbeszéléseket, holott az egész egy nyitott könyv: a Bizottság azt szeretné elérni, hogy lehetőleg minél több minden megvalósuljon az ország specifikus ajánlásaiból”
– mondta az Azonnali forrása.
A magyar jelentés kiemelten foglalkozik a közoktatás kérdésével, megemlítve, hogy a magyar iskolarendszer széttagolt, nagy a pedagógus hiány, az iskola újrateremti a a társadalmi egyenlőtlenségeket – amik egyébként is nagyok Magyarországon.
Emiatt a Bizottság szeretné elérni, hogy az RFF-be kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Sok helyen ugyanis egyszerűen nincs szaktanár, így képesítés nélküli pedagógusok tanítanak szaktantárgyakat.
A másik kérdés a
pedagógusok bére.
A Bizottság azt szeretné, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért.
(via Azonnali)
