Nem számítanak sok jóra az emberek.
A lakosság kétharmada további forintgyengülésre számít most, hogy az euró-forint árfolyam átlépte a 400-as lélektani határt – derül ki a Pulzus Kutatónak a Napi.hu számára készített reprezentatív kutatásából. Tízből több mint négyen válaszolták azt, hogy 450 forint fölötti eurót várnak az év végére.
A magyar lakosság ismét rendkívül pesszimista a forint árfolyamával kapcsolatban. A Pulzus Kutató legfrissebb felmérése szerint a magyarok 43 százaléka várja azt, hogy az euró/forint árfolyam az idei év végére a 450-es szintet is átlépi most, hogy nemrég a 400-as lélektani határon túllépett a magyar fizetőeszköz.
További 22 százalék szerint ha nem is lesz meg a 450-es keresztárfolyam, de a mostani szintről tovább gyengül majd a forint. A lakosság csaknem negyede nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi szinten marad a magyar fizetőeszköz, és mindössze 11 százalék gondolja, hogy erősödni fog kisebb vagy nagyobb mértékben.
Az elemzők általában kevésbé pesszimisták, mint az átlagemberek. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője például alig két héttel ezelőtt még arról nyilatkozott, hogy a 400 forintos euróárfolyam olyan lélektani határ, amely fölötti szinttel a CIB tartósan nem számol. A bank szakértője szerint az Európai Unióval a helyreállítási alapból érkező pénzzel kapcsolatban ősszel meg fognak állapodni, ami pozitív hatással lesz a forintra és a gazdaságra is. Az MNB-nek is vannak olyan eszközei, amelyekkel a tartós leértékelődést meg tudja akadályozni. A CIB szerint 365-385 forint közötti euró/forint árfolyammal érdemes kalkulálni az év folyamán.
A felmérés szerint, akár csak fél évvel ezelőtt, a forint jövőjével kapcsolatban most is a nők voltak jóval borúlátóbbak. A 45 százalékuk 450 forint fölötti eurót vár az év végére, további 22 százalékuk szerint pedig ha nem is ilyen drasztikus mértékben, de gyengül majd a forint.
A férfiaknál csak 39 százalék azok aránya, akik 450 forintos keresztárfolyammal számolnak az idén, és a nőknél jóval nagyobb arányban válaszolták azt, hogy a jelenlegi szinten marad majd az árfolyam, sőt meglepő módon 3 százalékuk szerint akár nagy mértékű erősödés is jöhet. Utóbbit a megkérdezett nők mindössze 1 százaléka várta.
Az is kiderült, hogy bár a kormány és a jegybank halogatná,
a lakosság nagyon várja már az euró bevezetését is egy korábbi felmérés szerint.
Érdekes módon a férfiak viszont, hiába optimistábbak a forint jövőjét illetően, jobban szeretnének az uniós közös pénzzel fizetni, mint a nők.
A korosztályos bontás is hasonló maradt a tavaly decemberihez. A 39 év alattiak a legpesszimistábbak és a 60 év fölöttiek a legoptimistábbak a forint jövőjével kapcsolatban.
Meglepő adat, hogy a fiatalok 71 százaléka számít további forintgyengülésre,
csaknem minden második megkérdezett 450 forintos eurót vár az év végéig.
A 60 fölöttieknél csupán 56 százalék számít a forintgyengülésre, és 36 százalék azok aránya, akik 450 forintos keresztárfolyamon sem lepődének meg.
További érdekesség, hogy a felsőfokú végzettségűek kiemelkedően pesszimistán látják a magyar fizetőeszköz jövőjét: 57 százalékuk számít legalább 450 forintos keresztárfolyamra, és további 34 százalék szerint kisebb mértékben ugyan, de tovább gyengül a forint. A nyolc általános iskolai osztályt végzettek a legnagyobb arányban azt várják, hogy marad a mostani árfolyam. A középiskolát végzettek ennél jóval kedvezőtlenebbül ítélik meg a helyzetet, de nem annyira borúlátóak a forint kapcsán, mint a főiskolát, egyetemet végzett megkérdezettek.
A településtípusok szerinti bontás alapján a budapestiek azok, akik a legkevésbé aggódnak a forintgyengülés miatt: csak 55 százalékuk vár kisebb vagy nagyobb mértékű gyengülést, és minden harmadik fővárosi szerint marad a mostani árfolyam, sőt meglepően sokan – 4 százalék – drasztikus erősödésre számítanak. Utóbbira a szakértők szerint akkor lenne esély, ha Magyarország meg tudna egyezni Brüsszellel, és megjönnének végre az uniós források az újjáépítési alapból.
A legpesszimistábban a forint jövőjét a falusiak látják, 71 százalékuk számít további gyengülésre,
ebből 47 százalék drasztikus mértékűre. A kisebb városok lakóinál 64 százalék ezek aránya, a megyeszékhelyen élőknél pedig csak 61 százalék, de a nagyobb városokban kiemelkedően magas azok aránya, akik 450 forintos eurót, komoly mértékű forintgyengülést várnak.
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét, ami azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
Kapcsolódó:
https://nyugatifeny.hu/2022/06/10/kiderult-a-magyarok-tobbsege-eurot-akar-de-az-orban-kormanyt-nem-erdekli-hogy-mit-akarnak-az-emberek
