Kikéri magának.
Brüsszeli szégyen, hogy az Európai Unió bővítése tapodtat sem haladt előre az elmúlt időszakban, pedig a Nyugat-Balkán integrációja egyszerre járna a biztonsági helyzet és a gazdasági versenyképesség javulásával – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter Podgoricában szerdán.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Ranko Krivokapic montenegrói külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy az EU súlyos gazdasági és biztonsági kihívásokkal néz szembe: az ukrajnai háború és a szankciók nyomán az infláció, a kamatok, illetve az energia- és nyersanyagárak is az egekbe szöktek.
Szijjártó vélekedése szerint, ebben a helyzetben a közösségnek mindent el kellene követnie a biztonsági kockázatok csökkentése és az európai gazdaságok versenyképességének életben tartása érdekében.
„Mi tudunk olyan intézkedést, amely ezt a két célt egyszerre elégítené ki, ez pedig a Nyugat-Balkán integrációja lenne, ami mindig is európai érdek volt, de ebben a helyzetben szó szerint életbevágóvá vált” – magyarázta.
Szijjártó úgy gondolja, ennek biztonsági aspektusát a NATO már felismerte, és jóváhagyta három térségbeli ország csatlakozását, de ideje lenne, hogy az EU is felismerje a dinamikusan növekvő gazdaságokkal rendelkező régió jelentőségét.
„Mi őszintén szólva szégyennek tartjuk, brüsszeli szégyennek, hogy az Európai Unió bővítése tapodtat nem haladt előre az elmúlt időszakban”
— állapította meg, majd sérelmének adott hangot, hogy Montenegróval például mind a harminc tárgyalási fejezetet megnyitották, azonban az elmúlt öt évben egyet sem zártak le.
„Ezt tiszteletlenségnek tartjuk Montenegróval, a montenegrói emberekkel szemben, mint ahogy azt a nagy adag
képmutatást
is tiszteletlenségnek tartjuk, amit néhány európai ország bemutat ezen a területen. Szóban mindig támogatják a bővítést, aztán amikor magunk maradunk huszonheten zárt ajtók mögött, akkor elmondják, hogy az miért nem lehetséges a következő években” – fogalmazott az orosz Barátságért érdemrenddel kitüntetett külügyminiszter.
Mint mondta, az ország felvétele egyszerű lenne, semmilyen kockázatot nem jelentene, mivel egy eurót használó NATO-tagállamról van szó, amelynek lakossága a közösség népességének nagyjából 0,12 százalékát teszi ki.
A miniszter arról is beszámolt, hogy Magyarország mindent megtett azért, hogy Montenegró közelebb kerülhessen az Európai Unióhoz, mint mondta, jelentős magyar vállalati beruházások történtek az országban, az Eximbank pedig 35 millió eurós hitelkeretet nyitott ennek további előmozdítására.
Végezetül azon is tűnődött, hogy az ukrajnai háború miatt nehezen használhatóvá váltak a kelet-nyugati közlekedési folyosók, s ez minden bizonnyal így lesz a következő években is, ezért felértékelődnek a délről északra vezető kereskedelmi útvonalak, így például a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása is.
Azt is elmondta, ennek új dimenziót adna a vasútvonal folytatása Belgrádtól a legnagyobb montenegrói kikötőig, Barig. Úgy véli, ez stratégiai érdek lenne Magyarország számára, a kormány így kész részt venni a projektben, amiről már megkezdték a megbeszéléseket.
„Ha ezt a fontos tengeri kikötőt vasúton össze tudjuk kötni Belgrádon keresztül Budapesttel,
akkor Magyarország még nagyobb szerephez jut
az új európai gazdasági korszakban a kelet-nyugati tranzitútvonalak kiszolgálása tekintetében” – boncolgatta.
(MTI)
