Orbánék elintézték.
Hollandia márciusban adta be utolsóként a járvány utáni helyreállítási tervét, ami alapján 4,7 milliárd eurót igényel a 750 milliárd eurós uniós helyreállítási alapból — írja az Euronews. Ezt az összeget Hollandia minden kétséget kizáróan meg is fogja kapni. Lengyelország számára az Európai Bizottság hosszú huzavona után a napokban hagyta jóvá a nem csekély, vissza nem térítendő támogatást, így gyakorlatilag már csak Magyarország nem kapott anyagi segítséget.
Azonban Magyarországnak égetően szüksége lenne a forrásokra, a háború miatt is romló mutatók, az elszabaduló energiaárak és infláció, a megroggyanó forint és a küszöbön álló globális gazdasági recesszió miatt — írja a portál, hozzátéve, ehhez azonban – Lengyelországhoz hasonlóan – a magyar kormánynak is helyre kellene állítania a jogállamiságot és meg kellene akadályoznia az uniós kifizetéseket övező korrupciót. Ráadásul Orbán kormánya egyre inkább magára marad a Brüsszel elleni harcban.
Az Európai Parlament korábban bírálta a lengyel igazságszolgáltatást és a kifogásokat emelt a bíróságok „függetlenségének” ügyében is, nehezményezték, hogy azok nem kellő mértékben különülnek el a hatalomtól. Lengyelország esetén a tét 24 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és 12 milliárd eurós olcsó kölcsön, vagyis
összesen 36 milliárd euró, napi árfolyamon több mint 14,3 ezer milliárd forint.
A fordulópontot Lengyelország megítélésében az Oroszország Ukrajna elleni inváziója iránti éles varsói kritika és az ukrajnai menekültek önzetlen elhelyezése és ellátása váltotta ki. Az Európai Bizottság ennek ellenére csak fenntartásokkal javasolta a 36 milliárd euró folyósítását. A Lengyelország ellen folytatott jogállamisági eljárás okán két biztos ellenezte, három pedig fenntartásait fogalmazta meg az indítvány kapcsán, amely végül szigorú feltételek megszabásával került az Európai Parlament elé.
A bizottság javaslatából kiderült, hogy a kompromisszumos megállapodás nem biztosít azonnali hozzáférést Lengyelország számára a készpénzhez. Ehelyett egy teljesítményalapú fizetési tervet jelentettek be, amely „mérföldkövekben” határozta meg azokat az intézkedéseket, amelyeket Lengyelországnak teljesítenie kell ahhoz, hogy megkapja támogatás minden egyes részletét.
„Nagyon-nagyon odafigyelünk a teljesítésre” – mondta a javaslat közzététele után Paolo Gentiloni gazdasági biztos.
Lengyelország a maga részéről jogszabályi változtatásokat ígért, amelyek állítása szerint segítenek majd elérni néhány mérföldkövet. A jogállamiság védelmezői azonban máris arra figyelmeztetnek, hogy a javasolt reformok csupán kozmetikai jellegűek, és nem szüntetik meg az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető strukturális veszélyeket.
A nehezen megköttetett alku mindenesetre tükrözi, hogy a háború alaposan megnehezítette a jogállamisági normák érvényesítésére irányuló erőfeszítéseket — jegyzi meg a lap. Mivel a szankciókra és az ukrajnai fegyverszállításra vonatkozó döntéseket fel kell gyorsítani, sok európai tisztségviselő az egységet helyezi előtérbe az eltérő véleményekkel szemben. (Ilyen eset volt például, mikor a jogállamisági problémákkal küzdő Magyarország mentességet kapott az orosz olajembargó alól).
Lengyelországnak az idei év második negyedévéig, azaz június végéig kell elfogadnia az igazságügyi reformokat. Magyarán: a változtatásokat „az első kifizetési kérelem benyújtása előtt” kell végrehajtani. „Minden kifizetés előfeltétele” egy-egy mérföldkő teljesítése lesz.
Elméletben Lengyelország nem kérhet támogatási részletet, amíg az ország nem teljesíti a bizottság konkrét követeléseit. Ráadásul az Európai Bizottság nem egyedül fogja eldönteni, hogy Lengyelország elérte-e a mérföldköveket. A tagországok többségének jóvá kell hagynia a lengyel finanszírozási kérelmeket.
„Ha a mérföldkövek szilárdak, nem férhetnek hozzá pénzhez mindaddig, amíg nem teljesítenek minden feltételt”
— fogalmazott egy uniós diplomata.
Hasonló tervet tavaly a magyar kormány is benyújtott, Orbán Viktor azonban akkor nem tartott igényt a kedvezményes kamatozású, akkori árfolyamon 3300 milliárd forintos hitelre. Idén márciusban megváltoztatta a véleményét. Ezt a kölcsönt is felvenné, ehhez azonban módosítani kellene az eredeti tervet,
ami mindeddig nem történt meg.
Helyette a magyar kormány a hitelezés magasabb kamatozású, költségesebb formájára kényszerült: devizakötvényt bocsátott ki 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben, amit Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán jelentett be.
A lengyel helyreállítási alap kifizetése körüli bonyodalmak a magyar kormány szempontjából azért érdekesek, mert hasonló, ha nem parázsabb vitára számíthat Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormány – Brüsszel sokszor elismételt, határozott cáfolata ellenére – a „gyermekvédelmi” törvénnyel magyarázza, hogy
az unióban immár egyedüliként nem fér hozzá az egyre inkább apadó helyreállítási alaphoz,
ami ez előzetesen várt 7,2 milliárd euróról az átlagosnál magasabb magyar gazdasági növekedés miatt 5,9 milliárd euróra zsugorodott.
Ahhoz azonban, hogy Magyarország hozzáférjen a forrásokhoz, meg kellene felelnie az uniós jogállamisági mércéknek, és fel kellene számolnia az uniós pénzek kifizetését övező korrupciót. A segítségre égetően szüksége lenne a háború miatt is romló mutatók,
- az elszabaduló energiaárak és infláció,
- a megroggyanó forint
- és a küszöbön álló globális gazdasági recesszió miatt.
Mindezt tetézi, hogy a magyar kormány egyre inkább magára marad a Brüsszellel folytatott harcában azok után, hogy eddigi legközelebbi szövetségese, a lengyel kormány nemcsak az uniós feltételrendszerrel békélt meg – akár látszólag is –, hanem gyökeresen más nézeteket képvisel az agresszor az Oroszországgal, és vezetőjével, Putyinnal szembeni erélyes fellépésben. Eközben Orbán Viktor heteken át ellenállt a Moszkva elleni szigorúbb szankcióknak országa gazdaságáért való aggódás ürügyén. Végül megtartotta jogát, hogy finomítója továbbra is feldolgozhassa a csővezetéken érkező olcsó orosz olajat.
Varsóban megdöbbentek.
„Nem értjük, milyen logikával lehet a háborúból, a vérből és az áldozatokból hasznot hajtani”
— idézett a Financial Times egy lengyel tisztviselőt a legutóbbi uniós csúcs előtt, amikor az olajembargóról tárgyaltak. Néhány nappal később a varsói magyar nagykövetség előtt tartott kisebb tüntetésen a tiltakozók jelképesen vérrel áztattak el egy olajvezetéket.
Az uniós fegyelmi eljárások mindeddig már csak azért sem voltak eredményesek Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, mert mindkét ország vétójoggal védhette meg a másikat a szankcióktól. A közöttük fennálló kötelék azonban lazul – figyelmeztetett egy uniós diplomata, aki nem tartja kizártnak a kapcsolatok további romlását.
In Warsaw, in front of the Hungary embassy there was a happening to protest the position of Budapest on the sanctions against Russia and support for Kiev.
#Ukraine #poland #russia #breakingnews #breaking #war #ukrainewar #polska #ukraina pic.twitter.com/1bcWypFwkP— Mateusz Sobieraj (@MateuszSobiera3) June 4, 2022
(via, euronews.com)
