Nem lehet tovább kozmetikázni az adatokat.
„A rezsivédelmi és a honvédelmi alapra azért van szükség, hogy a családok terhein könnyíteni tudjunk, meg tudjuk őrizni az elért eredményeket, a háborús helyzetre válaszolva pedig garantálni az ország békéjét és biztonságát” — mondta a pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a jövő évi költségvetés tervezetéről.
Varga Mihály azt mondta, 2019-ben, a járvány kitörése előtt a költségvetés 1 százalékos hiánnyal számolt, a válság azonban felülírta a számokat. „A magas energiaárak, az emelkedő infláció és az adósságszolgálat kamatterheinek növekedése jelentősen növelik a kiadásokat” — jegyezte meg.
Szerinte a jövő évi költségvetés tervezete biztosítja, hogy a következő években az államháztartás visszaálljon a járvány előtti fegyelmezett pályára, éppen ezért a hiány és az államadósság is csökkenjen 2023-ban, 3,5 százalékra, illetve 73,8 százalékra. A rezsivédelmi és a honvédelmi alappal kapcsolatban két évre, 2022-re és 2023-ra terveznek.
A jövő évi költségvetést úgy tervezték meg, hogy a rezsivédelmi alapba 670 milliárd forint, a honvédelmi alapba pedig 842 milliárd forint folyjon be. „Ez utóbbival Magyarország eléri azt, hogy a korábban tervezett célját – NATO-vállalásként 2024-ig a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát költi védelemre – már 2023-ban el fogja érni, hiszen a honvédelmi kiadások jóval 1300 milliárd forint fölé fognak emelkedni” — jegyezte meg.
Varga Mihály szerint a rezsivédelmi alappal az a céljuk, hogy megvédjék a korábban elért eredményeket, könnyítsenek a családok terhein. Arról beszélt, a rezsivédelem fontosságát mutatja, hogy Európa számos országában keresik a megoldást a családi költségvetések támogatására az energiacégek extraprofitján keresztül; erről Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban is folynak viták.
A pénzügyminiszter a magyar rendszer előnyének nevezte, hogy Magyarország már 2013 óta olyan rezsivédelmi rendszerben tud gondolkodni, amely „biztosítja ezt a védelmet„, most azonban nagyon erős kihívás jelentkezett a magas energiaárak és az infláció miatt a rendszer fenntarthatóságának tekintetében.
Arról beszélt, a rezsivédelmi alap kifizetéseinek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az energiaellátás – akár gázról, akár áramról van szó – az eddig megszokott keretekben történjen. Varga szerint fontos lenne, hogy a vállalkozások által megindított fejlesztések folytatódjanak, a tervezett külföldi beruházások megvalósuljanak.
Elmondása alapján céljuk, hogy a munkahelyteremtéshez és a beruházásokhoz támogatást nyújtsanak, „ez tudja a következő 2-3 év lendületét megadni” – mondta. Hangsúlyozta, ha a bevételek elmaradnak, és a növekedés leáll,
„jóval nehezebb esztendő vár ránk 2023-ban„.
Kitért arra is, a katáról tartanak még az egyeztetések, az a céljuk, hogy a kedvezményes adózás előnyeit megőrizzék a kis egzisztenciájúak számára, de „a katára rakódó visszaéléseket felszámolják. Elmondta, hogy a helyreállítási alapról még tárgyalnak az Európai Bizottsággal, de bízik a megállapodás létrejöttében.
A másik uniós kérdésben, a hétéves költségvetésről a tárgyalások július végére zárulhatnak le, így a 2023-as költségvetésben azok forrásaival már számolhatnak — tette hozzá. Végül Varga Mihály arról is beszélt, hogy a monetáris és a fiskális politika is azon van, hogy amennyire lehet, az inflációt megfékezze. Arra számítanak, hogy a fogyasztói áremelkedés trendje megáll, ezért a jövő évi költségvetést 5-6 százalék közötti inflációval tervezték.
(MTI korrigálva)
