Lejárt a felmondási tilalom, több ezren távozhatnak.
Több intézményben rögtön megkezdődtek a felmondások, miután május 31-ével megszűnt a felmondási tilalom az egészségügyben. Egyelőre nincs felmérés arról, hogy pontosan hányan állnak majd tovább — írja a napi.hu.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint előre láthatólag nem egyszerre, hanem év végéig folyamatosan fog csökkenni a létszám, és több ezren távozhatnak. Gondot jelenthet, hogy főként a képzett és nagyon tapasztalt szakdolgozók hagyják el az ágazatot.
Már egy ideje záporoznak a megkeresések a FESZ jogsegély szolgálatához amiatt, hogy mikor, milyen feltételekkel, és
hogyan lehet beadni a felmondást a moratórium lejárta után.
Több helyről is megerősítették, hogy tudnak olyan dolgozókról, akik rögtön a távozás mellett döntöttek június 1-jétől kezdődően. „Számszerű felmérést azonban csak a következő napokban fogunk készíteni a pontos arányokról” – mondta a lapnak Soós Adrianna.
Az egy hónapos felmondási idő miatt csak a nyár közepére lesz kézzelfogható, hogy mekkora a kezdeti lendület. Becslései szerint év végéig folyamatosan, több szakaszban csökkenhet majd a létszám, és
több ezren távozhatnak az ágazatból
– persze amennyiben a jelenlegi feltételek nem változnak.
Mivel nagyon sok a bennragadt szabadságnap a dolgozók körében – a munkapiacon példátlan módon sokaknak 2023/2024-re halasztották el a szabadságolását – amennyiben a munkáltatók nem lesznek hajlandóak pénzben megváltani a szabadságokat, akkor már a nyár folyamán megindulhat a felmondási hullám.
Mindamellett egészen május végéig nagy volt a bizonytalanság amiatt, hogy valóban megszűnik-e a felmondási tilalom, s esetleg nem módosítanak az irányon az ukrajnai háború és a menekültválság okán.
A Független Egészségügyi Szakszervezet 700 fő megkérdezésével készült felmérése alapján
minden negyedik szakápoló fontolgatja a felmondást az állami ellátásban.
Leginkább a képzett, legalább 20 éve szakmában lévő kollégák körében tervezik sokan a munkahelyváltást. Ugyan béremelés az idén is volt, eközben viszont a juttatásokat és a pótlékokat jellemzően lecsökkentették. Mindez csak tovább növeli azt az elégedetlenséget, amelyet az elmúlt két évben tapasztalt nagy mértékű túlterhelés váltott ki.
Komoly feszültségpontok vannak az orvosi és szakdolgozói bérek között is: főleg a felsőfokú végzettségű szakdolgozók – például diplomás ápolók, mentőtisztek, laboratóriumi és diagnosztikai területen dolgozók – sérelmezik, hogy a tavalyi bérrendezés következtében a havi fizetésük mindössze az egyharmada-egynegyede annak, amennyit egy képzett, gyakorlattal rendelkező orvos megkeres.
Az állandó létszámhiány pedig bizonyos területeken elképesztően sok túlmunkát okoz: számos részlegen 60 órát dolgoznak hetente, nem csoda, hogy a dolgozók jó része ezt a terhelést tartósan még jelentős pluszpénzért sem hajlandó már elvállalni.
Az alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban továbbra is a nyomott alapbérek okoznak feszültséget, mivel ott nincs túlmunka, így nincs plusz lehetőség a jövedelemszerzésre – figyelmeztetett az érdekképviseleti vezető.
A felmérésben feltűnő, hogy nagyon nagy arányban szerepel a szakmaelhagyás a válaszokban, amelyet egyfelől a nagyfokú kiégés okozhatott, másfelől a kistelepülésen dolgozók nem igen találnak alternatívát az ágazatban. A karriertervek között csak ezt követi a magánegészségügybe való távozás, illetve a külföldi munkavállalás.
Rossz hír a betegeknek, hogy a szakdolgozók munkaerőpiaci értéke magas, nem csak az ágazatban, hanem máshol is. Aki diplomával rendelkezik, vagy középfokú végzettsége van és emellett több szakvizsgát letett, annak nem jelent nagy problémát pályát váltani – hiszen tapasztalt, csoportmunkában járatos, sok emberrel kapcsolatban lévő dolgozókról van szó.
A munkaerőhiány mértékéről csak a járvány előtti időszakból vannak pontos adatai a FESZ-nek: akkor a betöltetlen álláshelyek száma mintegy 25 százalékos volt szakdolgozói körben. Jelenleg csak becslésük van arról mekkora lehet a hiány: Soós szerint
40 százalékos létszámbővülésre lenne szükség
ahhoz, hogy kiegyensúlyozott módon, rendszeres túlórák nélkül folyjon a munka.
Ehhez képest a KSH szerint 2021-ben összességében 28 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az egészségügyben és a szociális ágazatban együttvéve. A munkaügyi hivataloktól kapott adatok alapján pedig több ezer egészségügyi dolgozó keres jelenleg is új szakmát – magasabb arányban, mint tavaly.
Ha azonban beindulna egy újabb elvándorlási hullám az súlyos hatással lehet a betegellátásra is. Friss adatok szerint az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb a halálozási arány az elhalasztott, vagy elmaradó műtétek miatt. Márpedig ezek száma elsősorban a szakápolói asszisztencia hiánya miatt növekszik: nincs elég műtős, vagy műtőssegéd, az intenzív osztályokon nincs elegendő ember, aki fogadja a műtőből kikerült betegeket és a munkaerőhiány miatt nem készülnek el időben a diagnózisok sem – értékelt az elnök.
A szakszervezet már a választások előtt elküldte 17 pontban részletezett elvárásait a kormányfőnek az új kabinettel szemben. Ebben így fogalmaznak:
„A munka nehézségei, a nem megfelelő munkafeltételek, a gyakran átgondolatlan munkaszervezés, és a többséget érintően a mindehhez mérten ma is alacsony bérek, nem méltóak az ágazatban elvárt magas tudáshoz, a kedvezőtlen beosztáshoz, lelki és fizikai terheléshez, a biológiai és kémiai ártalmakkal terhelt munkavégzéshez”.
Soós szerint az elvándorlás megállításához elsődlegesen még 2022-ben végrehajtandó béremelésre lenne szükség, oly módon, hogy egy középfokú végzettségű, képzett, tapasztalt szakdolgozó alapbére érje el a hasonló években mért szakmai gyakorlattal rendelkező orvos alapbérének az 50 százalékát, a diplomás szakdolgozó és főiskolai diploma esetén a 75 százalékát, egyetemi diploma esetén a 85 százalékát.
Soós elmondta, a munkáltatók gyakran azt a pótlékot sem fizetik ki, ami a dolgozónak jogszabály szerint járna, miközben például a műszakok átadás/átvételét még mindig a 12 órás normál munkarend mellett ingyen végzik el a dolgozók.
Rengeteg hasonló aprónak tűnő tényezőn kellene változtatni ahhoz, hogy az emberek ne akarjanak felmondani. Egyelőre azt várjuk, hogy az új ágazati irányítás milyen lépéseket tesz majd, amely esetleg a foglalkoztatást stabilizálja – összegzett a szakszervezeti vezető.
(napi.hu)
