Az új miniszter filozófiai magasságokba emelkedett.
„Régóta intellektuális kapcsolatban vagyunk Orbán Viktorral, és sokszor beszélgettünk arról, hogy a kormányzásnak az adminisztráció mellett az ország jövőképességét kell szolgálnia.”
– mondta az új kulturális és innovációs miniszter, Csák János a Mandinernek.
Az interjúból kiderült, a magát reálpolitikusnak tartó Csák egy jó hónapig töprengett azon, legyen-e miniszter, de feladta a „remeteségét a nemzet jövőképességének elősegítésére”.
Ezután – ahogy a bizottsági meghallgatásain is – újra a miértekről és a hogyanokról beszélt, kissé filozofikusan, amikor például olyanokat mondott, hogy beszélgetései Orbánnal
„az eltelt huszonöt évben mindig arról szóltak, miként lehet jövőképes megoldásokat létrehozni. Ehhez először is világosan kell látni a miérteket. Azt, hogy milyen képünk van az emberről mint társas lényről, mit tekintünk emberi jónak, amit szeretnénk megőrizni és erősíteni az életvilágunk rendjében. Ennek fényében tudunk foglalkozni a hogyanokkal”.
Csák szerint „a jó vezető akkor szolgálja legjobban a szervezetet, ha idejének ötven-hatvan százalékát töprengésre,
a világ és a folyamatok értelmezésére
szánja. Úgy tekintem, hogy ez is a munkaköri leírásom része”. Szerinte az is a feladata, hogy ebben a mai bizonytalan és változékony világban amennyire lehetséges, mégis proaktívan alakítsuk az eseményeket és a folyamatokat.
A miniszter azt is mondta, a választások után az ellenzék kénytelen volt rácsodálkozni arra, hogy egyáltalán nem ismeri, érti ezt az országot, miközben a kormány azok mögött áll, akik maguk is előre akarnak lépni, akik boldogulni akarnak. Csák szerint
„a magyarokat, a választóidat nemcsak ismerni, de elfogadni és szeretni is kell. Szeretet nélkül nem megy”.
Az interjú második felében gyakorlatiasabb dolgok is szóba kerültek, többek között az egyetemi modellváltások ügye is. Csák szerint a Corvinusnak jót tett a modellváltás, hiszen
„többet publikálnak tudományos lapokban.”
A Fudan Egyetem is szóba került. A miniszter szerint a Fudan a világ egyik legjobb egyeteme, így az idehozatala tovább növelheti Magyarország vonzerejét a felsőoktatási piacon. Abban reménykedik, hogy Magyarország akár közvetítő szerepet is betölthet Nyugat és Kelet között, amelynek feltétele, hogy megértsük Kínát.
„Hosszú ideig csak másodkézből, multinacionális cégek és egyetemek keleti terjeszkedésének történeteit tanulmányozva értesültünk arról, milyen folyamatok zajlanak keleten, azon belül a kínai gazdaságban és társadalomban.”
Ezzel szemben a CEU-t nem hozná vissza Magyarországra, mivel az elsősorban jogi kérdés volt. Szerinte távozásukkal a CEU-n domináns társadalomtudományi oktatás színvonala nem csökkent Magyarországon.
„Jó egészséget kívánok nekik!”
– üzente az egyetemnek a miniszter.
