Az ügyet az Európai Unió Törvényszéke elé vihetik.
Heindl Péter történelemtanár volt az, aki perre vitte az államot a „Magyarország előre megy, nem hátra„szlogennel ellátott fideszes propagandaplakátok miatt, és úgy néz ki, Strasbourgig is eljuthat az ügy.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerülhet egy beadvány arról, hogy a magyar állam nem volt független a 2022-es kampányban, ebből kifolyólag a Fidesz-KDNP nem szabad választáson győzött – számolt be róla az Mfor.
A lap egy történelemtanár, Heindl Péter történetét ismertette, akinek már a 2021-es előválasztás alatt feltűntek az akkor megjelent „kormányinformációs”, Magyarország előre megy! feliratú plakátok. A tanár kiszúrt egy, a Kúria által azóta többször is hivatkozott 2008-as Ab-döntést, amely szerint
„nem képzelhető el demokrácia, ha az állam nem semleges”,
valamint a német Szövetségi Alkotmánybíróságnál is felfedezett egy 2020-as állásfoglalást, mely szerint a szabad választás feltétele, hogy az állam ne avatkozzon bele a pártok életébe és versenyébe. A tanár szerint el lehet határolni az állami tevékenység reklámozását (ami jogszerű) a direkt propagandától (ami jogszerűtlen): a plakátokat a választásba való direkt beavatkozásnak ítélte, ezért már a kampányidőszakot jóval megelőzve,
2021 novemberében beadványt nyújtott be az ügyészségre.
Kiderült: semmilyen hivatal nem foglalkozik állami kampányolás vizsgálatával a tényleges kampány előtt.
Heindl végül négyszer perelt, a Nemzeti Választási Bizottság után a Kúriához, majd az Alkotmánybírósághoz fordult, mindannyiszor hivatkozva a korábban említett magyar és német Ab-döntésekre, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének (amely alapján a strasbourgi bíróság is dolgozik) azon passzusára, mely szerint kötelessége a szerződő országoknak szabad választásokat tartania, ezeken pedig az államnak biztosítania kell, hogy senkit nem ér hátrányos megkülönböztetés a politikai véleménye miatt. Az Egyezményhez Magyarország a rendszerváltást követően csatlakozott.
A negyedik pernél a Kúria bekérte a kormány véleményét, Rogán Antal minisztériuma pedig ügyvédjein keresztül reagált: 2018 decemberében módosították a választási eljárási törvényt, amely szerint „nem minősül választási kampánynak az állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége”. Ebből kiindulva pedig egy kúriai döntésre hivatkoztak, amely szerint a 2018-as módosítás óta „nem tartható fenn a továbbiakban a politikai pártok küzdelmében megkövetett állam semlegességére vonatkozó kúriai joggyakorlat”.
Heindl szerint az állam ezzel azt mondja ki, hogy nem kell a szabad választást szavatoló szabályokat betartania, ezért
Strasbourgig viszi az ügyet.
Erre már jogosult is, hiszen a Kúria és az Ab is érintettnek ítélte meg Heindlt az ügyben, amely szintén előfeltétele annak, hogy az EJEB elé vihessen valaki egy ügyet. Ha sikerrel is jár a kereset – azaz az EJEB kimondja, hogy nem volt szabad a választás –, akkor sem írnak ki új választásokat, csak kártérítést fizet az állam a gyakorlatát bíróságon megtámadó felperesnek.
Heindl azonban reménykedik a per nyomán, hogyha a két év múlva esedékes európai parlamenti választások előtt megint megjelennek a szerinte jogsértő plakátok,
az ügyet már az Európai Unió Törvényszéke elé lehet vinni,
amely szerv konkrét intézkedésekre is kötelezheti a magyar államot.
A történetnek különös mozzanata még, hogy ugyanazon elven, amelyen beperelte az államot, Heindl kitartóan rongálta az állami plakátjait, mondván, ellenállási jogát gyakorolta. Az ezzel kapcsolatos (ellene szóló) eljárást is szeretné elvinni Strasbourgig.
