Nem fogta vissza magát.
Minden új kormány megalakulása előtt meghallgatják a minisztereket a parlament olyan bizottságai, amik az adott miniszter felelősségi területével foglalkoznak. Varga Judit igazságügyi miniszter lesz, aki európai ügyekkel is foglalkozni fog, így ebben a témában is meghallgatta őt az Európai Ügyek Bizottsága.
Bevezetőjében Varga azt mondta, erről a témáról heteket is lehetne beszélni, mert „mindig minden fokozható, főleg amikor Európáról beszélünk”.
Varga szerint a magyar kormány Magyarország jövőjét továbbra is az Európai Unióban képzeli el, de ennek az uniónak változnia kell a kormány szerint. A kormánynak a magyar emberek adtak felhatalmazást április 3-án, „ők jelölték ki a szükséges változás irányát” is, mondta Varga, aki legfőbb feladatának azt tekinti, hogy az unióban megvédje és képviselje a magyar emberek érdekeit.
De miben kell változnia az uniónak? – tette fel a kérdést. Varga szerint
ma az unió a hagyományos európai értékeket megtagadó Európát épített,
de a kormány szerint a zsidó keresztény gyökerek is a fontosak, és az is, hogy
az anya nő, az apa férfi.
Varga szerint az unió a vélemény hegemóniáját építi, ezzel szemben a kormány a pluralizmus és a szabadság oldalán áll ki, és nem hisz a stigmatizálásban. Varga arról merengett, hogy az unió képes lesz-e hidat építeni a különféle vélemények között, és tudna-e alkalmazni toleranciát és az elfogadás kultúráját.
„Az Európai Unió ma demokrácia nélküli Európát, kiszolgáltatott Európát, a sikertelenek Európáját, az európaiak nélküli Európáját építi”
— hangoztatta Varga, aki szerint ő maga azért európai, mert magyar, ez nem is lehet másképp. A leendő miniszter szerint a célok közösek, csak az út más, a kormány célja, hogy megtartsa az erőforrásokat és az ország gazdaságpolitikai, adópolitikai autonómiáját. Varga Európa jövőjét a családtámogatásban látja, ennek pedig szerinte az uniós költségvetés prioritásának kell lennie.
Az új kormányzati struktúrában Varga megkapta a fogyasztóvédelmi feladatokat is, ezt egy helyettes államtitkársággal akarja elvégezni. A cél, hogy csökkentsék a magyar emberek kiszolgáltatottságát a digitális térben, „ami nem szabad offline, az ne legyen szabad online sem”, példázta.
A fideszes Csöbör Katalin ugyan késve érkezett a meghallgatásra, de Varga beszéde után arról beszélt, ő örül annak, hogy Varga marad az igazságügyi miniszter. A KDNP-s Juhász Hajnalka szerint „gyönyörű időszak elé nézünk”, és jó munkát kívánt Vargának. A leendő miniszter ezekre úgy válaszolt, úgy érzi, a teremben olyan emberek ülnek, akik közelről látták, hogy működik Európa, így aztán már félszavakból is megértik egymást. Varga szerint az Európa jövőjéről szóló konferencia, ami az elmúlt egy évben zajlott, színjátéknak is tekinthető, de
„le tudtuk leplezni a sunyiságot”.
Varga szerint az unió jövőjével kapcsolatos intézkedések magasabb szintre kerülnek majd a jövőben, a magyar kormánynak pedig erre konkrét elképzelései is vannak, például hogy a tagállamok kormányainak és nemzeti parlamentjeinek is legyen joga jogalkotási kezdeményezésekhez.
A fideszes Tiba István arról érdeklődött, hogy áll a jogállamiságot érintő 7-es cikk szerinti eljárás. Varga szerint mióta ezt 2018-ban elkezdték, azóta minden, amit a magyar kormány tett, valahogy automatikusan a 7-es cikk része lett. „Nem tudjuk, mikor lesz ennek vége, mindent elővesznek, ami nem volt az indító Sargentini-dokumentum része”, de Varga tudja, hogy mindez csak azért indult el, mert Magyarország volt az egyetlen ország,
ami nyíltan szembeszállt a bevándorlással.
Varga szerint ez az eljárás „minden uniós jogot sért”, és a magyar kormány politikai eljárásként tekint erre. Ugyanakkor Varga szerint a magyarok a nemzetközi kapcsolatokban mindig barátságokat, megadják a kölcsönös tiszteletet – őt magát is erre nevelték Diósgyőrben – , így aztán minden ülésen ott van a magyar fél, és tisztelettudóan válaszol a kérdésekre.
Varga Juditot az ülés végén a hat Fidesz-KDNP képviselő támogatta Varga miniszteri kinevezését, a jobbikos Balassa Péter tartózkodott.
(via, telex.hu)
