Trükközések sorával jön ki a szám.
Kiugróan magas értéket mért az állami statisztikai hivatal, a KSH februárban az átlagkereseteknél. Félrevezető azonban az átlagkereset olyan értelmezése, amely azt sugallja, hogy van a társadalomnak egy olyan jelentős, „átlagos” csoportja, akinek pont ennyi lenne a keresete
– magyarázták a KSH „szakértői” a Portfolio-nak, akiket a nagy vihart kavart, 546 ezer forintos februári átlagbéradat kapcsán kérdezett a gazdasági lap.
A KSH közlése szerint februárban 32 százalékkal nőtt az átlagkereset éves alapon. Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Keresetstatisztikai osztályának vezetője szerint a fegyverpénz dobta meg az átlagot ebben a hónapban.
A fegyverpénz nélkül 472 ezer forintra becsülhető februárban a bruttó átlagkereset, ami 13,9 százalékos növekedés egy év alatt. Ezen egyszeri juttatás nélkül a keresetek vásárlóerejének növekedése 5,2%-os volt a nemzetgazdaságban. Az is kiderült, hogy a legfrissebb éves adatok szerint
a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66 százaléka keres kevesebbet, mint az átlag.
Korábban Mellár Tamás közgazdász tette világossá, miért hazugság a magyar átlagbér-számítás:
„A hazai átlagbérek számításáról tudni kell, hogy a magyar bérstatisztikában
csak az 5 főnél több alkalmazottal dolgozó vállalkozások
adatai szerepelnek, vagyis éppen azok a mikrovállalkozások hiányoznak belőle, amelyeknél általában alacsonyak a keresetek. Így nem lehet azon csodálkozni, hogy sokan becsapva érzik magukat a statisztikát látva”
– nyilatkozta Mellár.
Ugyanezt megerősítette a KSH hivatalos válaszlevele Székely Sándor korábbi országgyűlési képviselőnek.
Ebből kiderül, hogy az átlagbér kiszámításához egy szűkített mintát vesznek alapul, és
1,7 millió magyarországi dolgozó adataival egyáltalán nem számol
a hivatal, amikor kiadja havi adatait az átlagbérről.
