„Magyarország mindig is a béke oldalán állt”.
Varga Judit a parlamentben az alaptörvény veszélyhelyzeti módosításáról szóló módosításának ügyében elmondta, „fel kell készíteni a jogrendünket az elképzelhetetlennek hitt kihívásokra”. Az igazságügyminiszter Fukuyama téziséről, a történelem végéről is beszélt, és a „sok meghasonult nyugati demokráciáról” is megmondta a magáét.
Az igazságügyminiszter felszólalása elején Fukuyama leghíresebb művét – A történelem vége és az utolsó ember címűt – idézte, mondván, hogy ez azt hirdette, hogy a Nyugat, a nyugati eszme diadala megtörtént, a történelemnek vége, Beethoven zenéje harsog a japán üzletek hangszóróiból, a rokzene népszerű Prágában és Teheránban… Viszont Varga Judit szerint ma is vannak olyanok, akik azt gondolják, hogy „a történelem vége hívei” arra törekszenek, hogy
lebontsák a hitünk, kulturánk, a haza szeretete iránti természetes önképünket,
hogy helyette egy minél homogénebb szinűre morzsolt identitást építsenek a globális gazdasági és ideológiai elvárások mentén – mondta.
Arról is beszélt, hogy 2011-ben erre adott választ az új alaptörvény, folytonosságot teremtve dédapáink, nagyanyáink, őseink hite és világképe, valamint gyermekeink és unokáink önazonossága között. Alkotmányosan ez a legtöbb, amit tehettünk a függetlenségünk, szuverenitásunk védelme érdekében – mondta.
Ezt az előrelátást Varga Judit szerint az elmúlt tíz év és az élet többször is félreérthetetlenül visszaigazolta. A békés évtizedek során azt hittük, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő, „de ez nem így van”, a háború most a 21. századi Európa történetének is a részévé vált.
Az orosz-ukrán háború nemcsak humanitárius katasztrófát teremtett, hanem megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez biztosítanunk kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét.
Erről szól az alaptörvény tizedik módosítása – jelentette ki Varga Judit. A rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira való felkészüléstől – tette hozzá.
A továbbiakban elmondta, a koronavírus-járvány is megmutatta, hogy
a hagyományos jogrend nem képes gyors döntéshozatalt biztosítani.
A javaslat biztosítja, hogy a kormány gyors és kiszámítható módon legyen képes kezelni a háború hatásait. Fontossá vált a béke és a biztonság garantálása és a gazdasági recesszió hatásainak kezelése – mondta. Hozzátette: éppen ezért a rendkívüli időkben felelős cselekvésre van szükség.
A háború következtében az energiaellátás területén soha nem látott helyzet alakult ki, és jelentősen megugrottak az árak. A mostani helyzetben komoly veszélyek leselkednek az élelmiszer-biztonságra is.
Magyarország mindig is a béke oldalán állt
– húzta alá, hozzátéve: április 3-án a választók döntöttek, ki kell maradnunk a háborúból.
A szankciókkal kapcsolatban elmondta: a magyar energiaellátás biztonságát fenyegető szankciókat továbbra sem támogatjuk. Varga Judit arról is beszélt, hogy népességarányosan Magyarország fogadta be a legtöbb menekültet Ukrajnából, és továbbra is zajlik az ország történetének legnagyobb humanitárius akciója.
A legfontosabb elemnek nevezte, hogy egy szomszédban zajló háború esetén lehetséges legyen egy kivételes jogrend életbe léptetése, de csak akkor, ha annak valós hatása van az országra.
Arról is beszélt, hogy kihívásokkal teli időszakot élünk, „ezért a józan eszünkre kell hallgatnunk”. A történelemnek nincs vége, zöld jövő helyett bekopogott a háború — mondta az alkotmányos – alkotmánybírósági – garanciákkal kapcsolatban.
Végül visszatért Fukuyama téziséhez: az elmúlt évek eseményei bizonyították, a történelemnek korántsincs vége – jelentette ki, hozzátéve, azok, akik hátradőltek és befejezettnek hitték a világ folyását, most nagy bajban vannak, mert nem tudnak alkalmazkodni a folyamatosan alakuló világrendhez.
„Egyesek azt hitték, hogy már csak zöld korszakokat fogunk élni, de bekopogtatott a háború az ablakon” – fogalmazott, de hozzátette, hogy a tél majd jön, az atomerőművek meg Európában már sok helyütt zárva vannak. A zöld jövő tervezgetése helyett, most a kapkodás, meggondolatlanság uralkodik „sok meghasonult nyugati demokráciában” – mondta Varga Judit.
Arató Gergely (DK) szerint azonban, az alaptörvény módosításának egyetlen célja van, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után a kormány továbbra is fenntarthassa a veszélyhelyzetet. Szerinte a kormány valójában azért kezdeményezte a törvénymódosításokat, mert a gazdasági helyzet rendkívül súlyos, nemcsak a háború, hanem a kabinet kudarcos gazdaság- és külpolitikája miatt, amely Oroszországhoz kötötte Magyarország szekerét.
(via, atv.hu)
