Van válaszuk.
Hétfő este kiszivárogtak annak a német vészhelyzeti kormányzati tervnek a keretei, amelyek arra az esetre készülnek, ha valamilyen ok miatt hirtelen leállnának az orosz gázszállítások, azaz ha a megcélzott 2024 közepe előtt kellene leválnia az országnak az orosz energiahordozóról.
A Reuters által megszellőztetett, még véglegesítés előtt álló terv egy valamilyen okból hirtelen fellépő gázválság kezelésének eljárásrendjét, folyamatait rögzíti és olyan elemek vannak benne, mint például:
- Hogyan lehetne állami kontroll alá venni egy adott, kritikusan fontos (energetikai) céget.
- Milyen feltételek mentén kellene eljárni, hogy (kisebbségi) részesedést vehessen az állam az adott, kritikusan fontos (energetikai) cégben. Itt fontos szempont, hogy az államosítás ne az oroszokkal szembeni büntetésnek tűnjön, hanem ellátásbiztonsági szempontból végrehajtott lépésnek.
- Hogyan, nyújthat hitelt, garanciát a kormány, azoknak az energetikai cégeknek (kereskedőknek, szolgáltatóknak), amelyeknek a magas és megugró energiaárak miatt a piaci pozíciója mögött elégtelenné válna a fedezet, így azt ki kellene pótolni, ellenkező esetben a pozíciót likvidálnák a piacon és ez okozna ellátási zavarokat.
- Hogyan, milyen szabályok, prioritási sorrend mentén osszák be a gázt, ha esetleg gázhiány lépne fel. Ennek kapcsán rendkívül érdekes stratégiaváltásról is elindult a gondolkodás az energiaszabályozónál: lehet, hogy előbb nem az ipar, hanem a lakosság felé kezdenék el korlátozni a gázfelhasználást. Eddig ennek abszolút a fordítottját kommunikálták, azzal a három lépcsős vészhelyzeti tervvel, amit március 30-án aktiváltak, amikor még nem lehetett pontosan tudni, hogy mi lesz a március 31-én közzétett orosz elnöki rendeletben a rubelfizetési ügyben.
A fejlemények tükrében, tegnap megjelent két olyan szakértői vélemény/tanulmány is, amely egy hirtelen fellépő németországi orosz gázhiány lehetséges hatásait, következményeit taglalta:
Achim Truger, a Német Gazdasági Szakértői Tanács tagja megszólalt a Rheinische Post című lapban és azt mondta, hogy „A legtöbb számítás szerint az oroszországi gázszállítás megszüntetése
mély recessziót váltana ki.
Félmillió munkahely szűnhet meg”. A reuters által szemlézett összefoglalóban a szakértő úgy fogalmazott: a német ipar hosszú távon komoly károkat szenvedhet, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntene, hogy csökkenti a németországi gázexportot.
Tom Krebs, az IMK intézet közgazdásza megjelentetett egy tanulmányt, amely szerint a hirtelen fellépő orosz gázszállítás leállás a német kibocsátást 114-286 milliárd euróval, azaz a GDP 3-8%-át kitevő összegben csökkentené és így hasonlóan mély recessziót okozhat, mint amilyet a német gazdaság a koronavírus-válság első évében, vagy előtte a 2009-es visszaeséskor elszenvedett.
Egy ilyen helyzet szerinte „olyan gazdasági válsághoz is vezethet, amilyenhez (Nyugat) Németország a második világháború óta nem látott” – mondta, ugyanis szerinte a gázválság nyomán fellépő magas energiaárak miatt visszaeső kereslet hatására a gazdasági teljesítmény további 2-4%-kal csökkenhet a második évben.
A fenti nyugtalanító fejlemények, illetve felkészülés mellett fontos nyugtató hír volt az elmúlt 24 órában, hogy a nagy német közszolgáltató cég, a VNG, amely jelentős orosz gázimportot is bonyolít, azt közölte hétfő este:
szerinte nem lesznek gondok az orosz gázszállítással azután,
hogy ő a továbbiakban a Gazprombankhoz fogja euróban utalni az euróban kiállított gázszámla ellenértékét, mert szerinte utána már rendben lesz a pénz további útja.
Oroszország korábban meghatározta – a legfrissebb orosz elnöki rendelet értelmében – , hogy hogyan fizessenek az európai gázvásárló cégek úgy, hogy közben az uniós szankciókat se sértsék meg,
így két főbb területen is engedményeket tettek.
A hírügynökség anyaga arról is beszámol, hogy számos német energetikai cég vezetője jelezte az elmúlt hetekben a kormánynak, hogy dolgoznak az orosz energetikai kapcsolatok leépítésén, és azt kérik hogy ezeket ne azonnal kelljen elvágniuk, hanem legyen benne fokozatosság. A német kormány egyelőre el akarja kerülni az orosz gázra vonatkozó uniós embargó azonnali alkalmazását, de arról is beszámolnak, hogy a tervek szerint 2024-re valósulhat meg reálisan, hogy Németország leépítse orosz függőségét.
(via, portfolio.hu)
