FRISS: Orbán udvari bolondja megalakítja a Huxit Pártot — Célja Magyarország EU-ból való kiléptetése

Ez még hiányzott.

Vasárnap a közösségi oldalán tudatta Volner János, hogy egyszemélyes kamupártját, a Volner Pártot átnevezi HUXIT Párttá, hogy ezzel is jelezze új célját: Magyarország kiléptetését az Európai Unióból.

Azt, hogy egy feltűnési viszketegségben szenvedő bohóc magánakciójáról van-e szó, esetleg Orbán a saját udvari bolondjával teszteli a lakosságot és készíti fel a jövőbeli terveire, mindenki döntse el maga.

Volner posztját változtatás nélkül idézzük alább:

Huxit Párt néven folytatjuk tovább!

A Volner Párt életének első, másfél éves szakasza a mai nappal lezárult. A jövőben – jelezve következő, nagy célunkat – Huxit Párt néven folytatjuk tovább. Legfontosabb célunk, hogy elérjük Magyarország kilépését az Európai Unióból.

Európának három, meghatározó kulturális pillére van: a görög, a római és a keresztény kultúra. Az Európai Unió nyugati államai azonban úgy döntöttek, elszakadnak ezektől és áttérnek egy új, a szélsőséges liberalizmus eszméinek alárendelt, önpusztító korszakba. Fokozatosan felszámolják Európa népeinek nemzeti önrendelkezését és létrehoznak egy nemzetek feletti birodalmat: az Európai Egyesült Államokat. Ennek képviseletét a baloldal vezetője nyíltan fel is vállalta. Nemet kell rá mondanunk!

Az Európai Unió nyugati országai tévúton járnak. Európa erejét az erős és szuverén nemzetállamok sokasága adja, melyek felszámolása nem erőt, hanem hanyatlást eredményez. A nyugati országok megpróbálják ráerőszakolni Magyarországra a saját országaikban látványosan megbukott liberális modellt.

A munkaerő pótlását nem a fiatalokat segítő családpolitikával, hanem a migránsok betelepítésével kívánják megoldani. Európa valódi hagyományait lábbal tiporva ma már nem a bölcsességet, az erőt és a szépséget állítják középpontba, hanem a devianciát. A nemzetek feletti hatalom szellemi vezetői erőszakba torkolló tüntetésekkel próbálnak megágyazni a soha véget nem érő identitáspolitikai küzdelmeiknek.

Ma már a saját történelmüket is igyekeznek eltörölni, miközben genderjogi aktivistáik már az óvodáink, iskoláink kapuin dörömbölnek, hogy a magyar szülők helyett ők dönthessenek a gyermekeink szexuális nevelésének elveiről. Azok kérik számon rajtunk a jogállamiságot, akik lábbal tiporják azt. Az európai jog felsőbbrendűségére és mindenhatóságára történő hivatkozással próbálják a jogainkat csorbítani, hogy olyan világban éljünk, amelyet ők képzeltek el nekünk.

A Nyugat ma már semmilyen téren nem alkalmas arra, hogy követésre okot adó mintával szolgáljon. Az Európai Unió társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt hanyatlik. Világgazdasági részesedése 40 év alatt a felére apadt, népessége rohamosan idősödik, több nyugat-európai ország rövidesen bevándorló többségű lesz, társadalmaik a kudarcba fulladt integrációnak köszönhetően végérvényesen átalakulnak.

A nyugati jólét sokak elől még eltakarja a romlást, de a tendencia egyértelmű. Az Európai Unió globális érdekérvényesítése közelít a nullához és gyakorlatilag kimerül az amerikai geopolitikai érdekek önsorsrontó kiszolgálásában. Az Európai Unió összeomlása elkerülhetetlen, már csak az a kérdés, hogy minket is maga alá temet-e, vagy időben kilépünk.

Fontos mindenkivel megértetnünk, hogy az uniós tagságunk mérlege nem írható le pusztán a befizetéseink és a kifizetéseink egyenlegével. Az eredetileg létrejött gazdasági unió egyre inkább ideológiavezérelt unióvá alakul, melynek társadalmi következményei ellentétben állnak a magyar nép választásokon kinyilvánított akaratával és az általa kívánt jövőképpel.

Ezt az egymás után negyedszer megkapott kétharmados parlamenti felhatalmazás és a rendszerváltás óta nem látott támogatást eredményező gyermekvédelmi népszavazás egyértelműen bizonyítja. Magyarország már csak néhány évig kaphat európai uniós pénzügyi támogatásokat, hiszen gazdaságunk fejlettsége miatt még ebben az évtizedben az Európai Unió nettó befizetői leszünk.

Az uniós pénzeső tehát mindenképpen – a kilépési szándékunktól függetlenül is – elapad. A magyar piac uniós cégek előtti megnyitásáért a jövőben anyagi kompenzáció már nem jár.

A 2022-es orosz-ukrán konfliktus komoly fordulatot hozott a nemzetközi gazdaságban. Megkezdődött a Kelet és a Nyugat küzdelme és megkérdőjeleződött egy sor olyan dolog, amit korábban biztosnak hittünk. Több, a gazdaság működésének szempontjából kulcsfontosságú terméknél ma már nem az a legfontosabb kérdés, hogy a jövőben mennyibe fog kerülni, hanem hogy egyáltalán lesz-e? Tudunk télen fűteni, lesz mit ennünk? Vagy a közös uniós fellépés megfoszt minket ettől?

Egyre szélesebbre nyílik az árolló a szinte korlátlan mennyiségben elérhető orosz nyersanyagok és a nyugati érdekszféra által preferált, gyakran bizonytalan elérhetőségű nyersanyagok között. Nem csak arra kell válaszolnunk, akarjuk-e az uniós tagságot uniós pénzek nélkül, hanem arra is, hajlandóak vagyunk-e jelentős felárat fizetni érte a piacon minden egyes vásárlásnál.

Nem nehéz belátni: a szankciók miatt az orosz nyersanyagokkal szemben embargót hirdető Európai Unióban szinte minden jóval többe kerül, gazdagnak, szegénynek egyaránt. És ha megfizetjük érte ezt a felárat, vajon elviseljük azt is, hogy az uniós tagságunkból eredően jelentős felárral vett nyersanyagok miatt mindent sokkal drágábban, csökkenő teljesítési biztonsággal termelünk majd és emiatt természetesen jelentősen romlik a vállalataink nemzetközi versenyképessége?

Tudomásul vesszük, hogy az Európai Unió vezetőinek szándékai szerint a saját pénzünkből kell újjáépíteni romjaiból Ukrajnát? Beleegyezünk abba, hogy újabb és újabb közös adósságvállalással járó helyreállítási csomagok legyenek, amelyeknél – ha például államcsődöt jelentenek egyes dél-európai államok, amire sajnos egyre nagyobb az esély – helyettük is fizethetünk, egekbe növelve a magyar államadósságot? És a végén hagyni fogjuk, hogy az Európai Unió romjai maguk alá temessenek minket is?

Van más út: a Huxit, azaz Magyarország kilépése az Európai Unióból. A fentiek alapján bátran kijelenthetjük: az Európai Unió a jövőben már viszi és nem hozza a pénzt. A Huxit számos új, ígéretes lehetőséget teremt Magyarország számára.

Miközben az Európai Unió az energetikában és egyre több nyersanyag esetében egyaránt súlyos ellátásbiztonsági problémákra számíthat, nekünk azonban Huxit esetén nem lesz ilyen gondunk. Ezt a biztonságos környezetet tudjuk másoknak, például munkahelyteremtő beruházások számára is kínálni.

Meg tudjuk védeni a családok számára komoly anyagi segítséget jelentő rezsicsökkentést és jóval olcsóbban tudunk a piacon vásárolni, mint a saját szankcióiknak súlyát nyögő uniós országok.

Óriási lehetőséget jelent a Huxit utáni Magyarország számára, hogy a Kelet és a Nyugat konfliktusa új, mindkét fél számára biztonságos európai közvetítő országot igényel. Olyan országot, amely alacsony adókulcsokat kínál, ahol mindenki biztonságban tudhatja a pénzét és amely képes a szankciós politika miatt a nyugati gazdaságból kieső olcsó és könnyen hozzáférhető nyersanyagok, valamint az ezekből készülő termékek becsatornázására.

Erre a szankciós politikát szorgalmazó Nyugat-Európa meglévő pénzügyi-hatalmi centrumai már nem alkalmasak, hiszen a Nyugattal geopolitikai konfliktusba kerülő országok és üzletemberek pénzének lefoglalása, zárolása miatt megszűnt irántuk a keleti országok bizalma. Magyarország azonban Huxit esetén alkalmas helyszínt jelent, óriási tőkevonzó képességgel.

Hazánk ugyanis sikeresen vált a Nyugat gazdaságának fontos részévé, de közben megőrizte nyitottságát a Kelet felé is. Földrajzi elhelyezkedésünk és gazdaságpolitikai nyitottságunk egyaránt alkalmassá tesz minket a Kelet és a Nyugat közti közvetítői szerep betöltésére.

A Huxit után Magyarország veheti át azt a szerepet, amelyet hosszú időn keresztül az Európai Unión kívül maradt Svájc töltött be a kontinens, sőt, a világ gazdasági életében.

A Huxit természetesen nem azt jelenti, hogy megszűnnek az európai cégekkel kialakított gazdasági kapcsolataink: az Audi és a Mercedes sem költözik sehova, ha már nem leszünk uniós tagok, hiszen számos Európai Unión kívüli országban is termelnek. Magyarország kedvező befektetési célpontot jelent a multinacionális termelési láncoknak és ezen a Huxit sem fog változtatni.

Több lehetőségünk lesz azonban megvédeni, sőt, visszaszerezni saját, belső piacainkat, hiszen fontos, hogy vásárlásainkkal lehetőleg magyar gazdasági szereplőket és magyar munkahelyeket támogassunk. A jogrendszerünket is képesek leszünk függetleníteni a versenyképességet nagyban romboló nyugat-európai döntéshozataltól, ezzel hosszú távra garantálva a kedvező társadalmi és üzleti környezet megőrzését.

A Huxit politikai ügy, a politikát pedig alapvetően pártok csinálják. Fontos azonban megértenünk, hogy a Huxit nem egyetlen párt ügye, hanem az egész országé. A Huxitnak már most is milliós a támogatói tábora, de eddig nem volt olyan ismert politikai erő, amely teljes mellszélességgel felvállalta volna.

Mi most megtettük: az a célunk, hogy elérjük Magyarország Európai Unióból történő kilépését. Kampányt indítunk annak érdekében, hogy a Huxit szükségességéről minél több embert meg tudjunk győzni és ehhez részletes, közérthetően megfogalmazott szakpolitikai magyarázatokkal fogunk szolgálni.

A Huxit ügyét komoly ellenszélben fogjuk képviselni: a baloldal nyíltan felvállalta már az Európai Egyesült Államok jövőképének képviseletét, a hatalmon levő Fidesz-KDNP pedig bár egyre keményebb vitában áll az Európai Unió liberális fordulatot követelő vezetőivel, még mindig inkább maradna.

Pedig – mint tudjuk – az Európai Unión kívül is van élet. Be fogjuk bizonyítani, dolgozunk érte! Huxit!


.

Valódi Hírek