Még az idén rengeteg pénzt bukhat Magyarország Orbán miatt.
Hivatalos jegyzéket küldött az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, Johannes Hahn a magyar kormánynak arról, hogy elindítják a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben. Ezt a Bizottság alelnöke, Margarítisz Szkínasz jelentette be szerda déli sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
Korábban már megjelentek információk a sajtóban arról, hogy várhatóan szerdán hagyja jóvá a Bizottság a jogállamisági eljárás elindítását, és Johannes Hahn költségvetési biztos még aznap el fogja küldeni a brüsszeli testület hivatalos írásbeli értesítését a magyar kormány illetékeseinek.
Innentől kezdve egy 6-9 hónapos folyamat veszi kezdetét. Ha bebizonyosodik, hogy egyes jogállami normák megsértése miatt közvetlenül sérülnek az EU pénzügyi érdekei Magyarországon, akkor a tagállami kormányok képviselőiből álló Európai Tanács az uniós támogatások egy részének
felfüggesztésével vagy zárolásával büntetheti az országot.
Ezzel együtt a brüsszeli döntéshozók hangsúlyozzák, hogy az eljárás célja nem Magyarország szankcionálása, hanem a megelőzés és a problémák tárgyalásos rendezése. Johannes Hahn egy pár hete tartott sajtóbeszélgetésen a Népszava szerint megerősítette:
nem terveznek pénzügyi lépéseket,
korai lenne összegekről spekulálni, az Európai Bizottság első körben a nemzeti szabályozás EU-konform megváltoztatását várja el.
Ha pedig szankcióra kerülne sor, akkor az eljárást tartalmazó rendelet szerint a pénzmegvonás lehetősége
a 2021. január elseje után Magyarországra érkezett uniós támogatásokra vonatkozik.
Egy előzetes tájékoztatón a Bizottság illetékesei arról beszéltek, nagyon fontos ez a nap a számukra, hiszen ma beszélhetnek először a jogállamisági mechanizmus végrehajtási szakaszáról. „Ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna korábban is érvényben a rendelet, de most már láthatóvá is vált” – mondta az EB munkatársa.
A szerdán kiküldött levélben azokat az aggályokat összegezte a brüsszeli testület, ami alapján
megalapozott gyanújuk van arra, hogy Magyarország „esetlegesen nem tartja be a jogállamisági rendelet szabályait,
esetlegesen nem tartja be a jogállamiságot, és esetlegesen kockázatot jelent az országban a korrupció” – ennek kezelésére pedig úgy érzik, nincs más eszközük. Hangsúlyozták, hogy az eljárás adminisztratív, és nem büntető jellegű, és az értesítő levelüknek nincs jogi hatálya, ezzel ugyanis csak
meg szeretnék nyitni a tárgyalások első körét Magyarország és az Európai Bizottság között.
A levél kiküldése után két hónapja lesz a magyar kormánynak reagálnia a Bizottság felvetéseire, és bár Brüsszelben azt remélik, hogy meg tudnak állapodni az aggályok rendezésében, de „ha nem így lesz, továbblépünk”. A kormány válasza után egy hónapja lesz reagálni a Bizottságnak, ami újabb értesítőt küld ki az érintett tagállam felé. Ha a testület a kormány második válaszával sem elégedett, akkor „a Bizottság átpasszolja a labdát a Tanácsnak, ami minősített többség mellett dönt arról, hogy elfogadják-e a Bizottság által javasolt intézkedéseket”.
A jogállamisági mechanizmus lényege, hogy az Európai Bizottság visszatarthat a tagállamoktól uniós forrásokat, ha azok nem tartják be a jogállamisági követelményeket, amelyeket az EU-csatlakozásukkor vállaltak, illetve amelyeket az uniós alapszerződés rögzít. Az erről szóló jogszabályt még 2020 decemberében fogadták el az uniós intézmények és az állam- és kormányfők, de tavaly márciusban keresetet nyújtott be ellene az Európai Unió Bíróságán a lengyel és a magyar kormány.
A per miatt a Bizottság egy éven keresztül nem indított eljárást sem Varsó, sem Budapest ellen – holott időközben Lengyelország minden eddiginél súlyosabb jogvitába keveredett az uniós intézményekkel, Magyarországon pedig uniós szinten
példátlan melegellenes jogszabályokat hozott a parlament tavaly nyáron.
Tavaly decemberben az EUB jogi főtanácsnoka azt javasolta a Bíróságnak, utasítsák el a magyar–lengyel keresetet, idén februárban pedig a luxembourgi testület is az Európai Bizottság javára ítélt. A Bíróság indoklása szerint a mechanizmusról szóló rendelettel visszatartanák ugyan az uniós költségvetésből érkező forrásokat – azonban szerintük ezzel nem a jogállamiság megsértését büntetnék, hanem az uniós költségvetést védenék meg.
Az Unió tagállamainak közös identitása ráadásul a Bíróság szerint olyan közös értékek tiszteletben tartásán alapul, mint a jogállamiság és a szolidaritás – az EU-nak pedig képesnek kell lennie arra a saját hatáskörein belül,
hogy megvédje ezeket az értékeket.
„Ezen értékek tiszteletben tartása nem redukálható olyan kötelezettséggé, amelyet a tagjelölt országnak az Unióhoz való csatlakozása érdekében kell teljesítenie, és amely alól a csatlakozását követően mentesülhet”
– hangsúlyozta a Bíróság.
Von der Leyen április elején arról beszélt, hogy a Bizottság komolyan aggódik amiatt, hogy
Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei,
miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok. Ezzel ellentétben Lengyelországban viszont az igazságszolgáltatás rendszerén belül fedeztek fel problémákat – ami nem érinti az uniós költségvetést, így egyelőre Varsóval szemben nem indítanak eljárást.
A Bizottság elnökének bejelentése után a magyar kormány úgy reagált a mechanizmus elindítására, mintha ez az országgyűlési választás és a népszavazás eredményére adott
„bosszú” lenne a brüsszeli testület részéről.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Bizottság hibázik, amikor
„ugyanazt a nótát fújja, mint a magyar baloldal”,
és arra kérte a testületet, „ne büntesse meg a magyar választókat” azért, mert a választáson és a melegellenes törvény ügyében a Bizottságnak „nem tetsző véleményt” fogalmaztak meg. Varga Judit igazságügyi miniszter szóról szóra ugyanerről beszélt, hozzátéve azt, hogy a magyar kormány várja a konkrétumokat tartalmazó hivatalos értesítést – ha pedig lesz ilyen, arra válaszolni fognak.
Most lett is ilyen hivatalos értesítés, a magyar kormánynak pedig két hónapja lesz arra, hogy válaszoljon a Bizottság kérdéseire.
(via, telex.hu)
(Kiemelt kép: Emmanuel Dunand/AFP via Getty Images)
Kapcsolódó:
Hivatalos: Az EU szerdán elindítja a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben
