A jobboldali miniszterelnök-jelölt zabolátlan személyisége, meggondolatlan, csélcsap nyilatkozatai gyorsan elporlasztották az ellenzék őszi esélyeit.
Az immár végtelenül távolinak tűnő őszi előválasztás után bizakodó volt az ellenzéki közhangulat.
A felek megmérettettek, a második fordulóból Márki-Zay Péter került ki győztesen, megelőzve az első forduló győztesét, Dobrev Klárát.
A hódmezővásárhelyi polgármestert nagyban segítette az, hogy Karácsony Gergely hosszas alkudozás, előre-, majd visszatáncolás után végül visszalépett a jelöltségtől, felszólítva támogatóit, szavazzanak Márki-Zayra.
Történt, ahogy történt, de októberben még a hajszálrepedések ellenére biztató volt a helyzet. A ZRI Závecz Research akkor közvélemény-kutatása szerint az ellenzék közös listája októberben növelni tudta előnyét a Fidesszel szemben: az ellenzék akkor négy százalékkal állt a Fidesz előtt.
Feketén-fehéren látszott, hogy a választók hisznek a kormányváltás lehetőségében, szinte közhellyé vált az ellenzéki oldalon, hogy most először lesz olyan választás 12 év után, ahol a Fidesznek van félnivalója a kormányváltástól.
Így látták Orbánék is, akik megkezdték az intézmények és a vagyon kimentését alapítványokba.
Ehhez képest áprilisra, alig fél év alatt az ellenzéki pártok 4 százalékos előnyéből 20 százalékos különbség lett a Fidesz javára, ami 24 százalékos különbség.
A jobboldali miniszterelnök-jelölttel az ellenzék soha nem látott vereséget szenvedett, Márki-Zay magával rántotta az ellenzéki pártokat, az országra szabadítva az újabb fideszes kétharmadot.
Az ellenzéki kampányban járatos informátorunk szerint a központi stáb, Márki-Zay csapata pontosan tudta, hogy hétről-hétre romlanak az eredmények, hiszen legalább 40 közvélemény-kutatást végeztettek el különböző cégekkel.
Ezek egymástól függetlenül jelezték a bajt, de szándékosan nem hozták őket nyilvánosságra, nehogy kiderüljön, hogy milyen sebességgel tart lefelé a miniszterelnök-jelölt, és milyen károkat okoz a személye az ellenzéki összefogásnak.
Ebben a siralmas eredményben, a 24 százalékos hátrány felhalmozásában egyértelmű és vitathatatlan szerepe volt Márki-Zay Péter megnyilvánulásainak.
A hat párt egyöntetű jelzései szerint tragikus élmény volt Márki-Zayval kampányolni. Egy forrásunk szerint „rutintalanság, kapkodás, iszonyú gőg és arrogancia” jellemezte a központi stáb munkáját, amely nem, vagy csak minimálisan engedett beleszólást a kampány fő dolgaiba.
De nem segítettek a miniszterenök-jelölt elhíresült mondatai sem, amelyek után az együttműködő pártoknak hosszasan kellett magyarázkodniuk.
Szinte minden napra jutott egy
- ostobázás
- trágyával etetett gombázás
- melegszámlálás
- zsidószámlálás
- „egy keresztrejtvényt nem tudnának megfejteni”-zés
- „reggel tízkor már részegek”-ezés.
Ahogy az is nagyon gyorsan átment a köztudatba, hogy Márki-Zay a pártokkal való egyeztetés nélkül arról beszélt a Partizánban, hogy ha a NATO úgy dönt, akkor fegyvereket és katonákat küldenénk Ukrajnába.
De Márki-Zay nem volt szégyellős akkor sem, ha az ellenzéki pártokat, vagy épp a Dobrev-szavazókat kellett hazaárulózni.
Összességében a jobboldali miniszterelnök-jelölt zabolátlan személyisége, meggondolatlan, csélcsap nyilatkozatai gyorsan elporlasztották az ellenzék őszi esélyeit.
Az októberi kutatásokban mért 4 százalékos ellenzéki fölényhez képest az áprilisi 20 százalékos különbség a Fidesz javára olyan brutális szavazatvesztést, ami komoly önvizsgálatra kellene késztessen minden olyan politikust, közszereplőt és megmondómebert, akik nagy arccal, kioktatóan agitáltak Dobrev Klára ellen, azt hangoztatva hogy „csak Márki-Zayval lehet győzni”.