Dézsából öntik a lóvét Orbánék.
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség:
- reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot,
- személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot,
- utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni.
A lap arra volt kíváncsi, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét
megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték.
A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá:
39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.
Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) titulust az Európai Unió ítéli oda egy évre, ami idő alatt a város lehetőséget kap kulturális életének a bemutatására. A Veszprém–Balaton 2023 EKF-hez tartozó beruházások és programfejlesztés állami és önkormányzati forrásokból valósulnak meg. Az EKF program megvalósításáért felelős kormánybiztossá a veszprémi születésű Navracsics Tibort nevezték ki – a fideszes politikus külgazdasági és külügyminiszter volt a harmadik Orbán-kormányban.
A szervező cég ezekre tervez elkölteni 50 milliárd forintot:
Az Átlátszó információi szerint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nél összesen
50 milliárdos kiadással számolnak
(félmilliárd forint nem állami támogatás, azt szponzorációval, barterrel akarják megszerezni).
- A kiadások több mint felét, 28,4 milliárd forintot infrastrukturális fejlesztési célú, továbbadott támogatásra fordítják.
- 9,9 milliárd forintot pedig programfejlesztési célú, továbbadott támogatásra.
- 4 milliárd forinttal számolnak a rendezvények költségeinél.
- Személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot terveznek költeni.
- Reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, kommunikációs szolgáltatásokra 111 millió forintot szánnak.
- 456 millió forintot költenek egyéb szakmai szolgáltatásokra (monitoring, marketing, pályázatírás, szaktanácsadás, megvalósíthatósági tanulmányok).
- Utazási költségekre és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek.
- A grafikai szolgáltatást nyújtók is jól járnak, rájuk 166 millió forintot költenek.
- Szoftverekre 200 millió forintot, a munkaadókat terhelő járulékra 668 millió forintot terveznek.
A felsorolt kiadások
48,5 milliárd forintot tesznek ki az 50 milliárdból,
a többi pénzt egyéb, kisebb tételekre költik, például ügyvédi költségekre (24 millió forint). A szervező cég a milliárdos költségvetés ellenére
ingyen dolgozó önkénteseket toboroz az oldalán,
ugyanis „klassz” dolog koncertek előterében karszalagot adni a „lelkes látogatóknak” — írják.
A szervező cég közel 90 százaléka önkormányzati tulajdon. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. igazgatóságának az elnöke Navracsics Tibor, a vezérigazgatója Markovits Aliz. A 2011-ben alapított szervezetet korábban Balatoni Korona Zrt.-nek hívták, 2018-ban nevezték át, amikor az EKF cím elnyerésére pályázott.
A cégadatbázis szerint a zrt. adózott eredménye 2020-ban 2 millió forint, 2019-ben -113 millió forint volt.
Az értékesítés nettó árbevétele ezekben az években 166 millió forintot, illetve 3,2 millió forintot tett ki. A cég 65,3%-a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzaté, 11,31%-a Balatonalmádi Város Önkormányzaté, 11,31%-a Balatonfüred Város Önkormányzaté. A badacsonytomaji Balaton Kör Egyesület 2,26% tulajdonrészt birtokol. A balatoni vendéglátósok érdekvédelmi szervezetének az élén korábban Laposa Bence borász állt. Laposa Bence a 24.hu cikke után mondott le, miután megírták, a balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő a szervezet egyik tanácsadója. A botrány után Laposa Bence elnökségi tag lett. A veszprémi Kinizsi Invest Zrt.-nek 3,17%.-a van, a cég korábban banki szolgáltatásokat nyújtott, 2019 óta pedig befektetési társaságként működik. A balatonfüredi Balatoni Helyi Önkormányzatok Szövetsége, a sümegi Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, illetve a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprogit Kft. is birtokol egyenként 2,26%-ot.
A Veszprémi Főegyházmegye stratégiai partnerként kapcsolódott be a projektbe,
a kormány ezáltal forrást biztosít a veszprémi Várnegyed területén található egyházi és egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanok felújításához. Ezek a fejlesztések a hivatalos kommunikáció szerint az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatra való felkészülés keretében valósulnak meg. A megegyezést Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye főpásztora írta alá. A kormány által nyújtott anyagi és politikai támogatásról
a 70 milliárdos vadászati kiállítást megálmodó Semjén Zsolt,
nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes nemrég újból biztosította a várost.
2022. február elején adtak hírt arról, hogy megkezdődtek a kivitelezési munkálatok a várnegyedben. A lap a közbeszerzési értesítőben nem találta meg a pályázatot, ezért levélben kereste meg a Veszprémi Főegyházmegyét.
„A vár projekt megvalósításában részt vevő egyházi jogi személyek nem minősülnek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérőnek és a megvalósított beruházás sem tartozik e törvény hatálya alá,
tekintettel annak vallási, hitéleti jellegére”
– olvasható a válaszukban. Az Átlátszó jogi igazgatója, Dr. Tóth Balázs szerint nem helytálló az érsekség érvelése.
A lap további információi szerint a forrásokat évről-évre a támogatási szerződés módosításával biztosítják a szervező cég számára. A legutóbbi módosítás során a források felhasználási határidejét 2024. július 31. napjára módosították.
Tehát a támogatás egy részét 2023 után a szervező cég is felhasználhatja.
A közel 50 milliárdos költségek kétharmadát, 33,5 milliárd forintot
a Gazdaságvédelmi Alapból finanszírozzák.
A Népszava írt arról korábban, hogy sajátosan képzeli el a kormány a gazdaságvédelmet: ezen a címen nyeltek el állami cégek milliárdokat, vett az állam bélyegmúzeumot, adtak készpénzt fideszes alapítványoknak. A pénz kisebb része jutott közvetlen gazdaságvédelmi támogatásra.
„Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a mi EKF-programunk – ellentétben a 2010-es pécsivel – nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál, hanem a térségi együttműködésre, az emberi és kulturális kapcsolatok építésére. Amihez kapcsolódóan vannak beruházási terveink is” – mondta Veszprém polgármestere, a Fidesz–KDNP által támogatott Porga Gyula az Indexnek 2021 őszén.
Azonban ha a számokat nézzük, az látszik, hogy a történelem megismétli önmagát. Ha a 88,5 milliárdos teljes keretet vesszük – azaz ha beleszámoljuk a főegyházmegyének adott pénzt is –, akkor
67,4 milliárd forintra rúgnak az infrastrukturális költségek,
ami 76 százaléka az összköltségnek.
A közbeszerzési értesítőben három beruházást talált a lap, aminél a Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft. neve szerepel mint beruházó. Az Acticity elnevezésű kulturális központ tervezése és kivitelezése 13,5 milliárd forintba kerül. A nyertes a Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. és a VeszprémBer Építő Kft. konzorciuma lett. A munka során átalakítják a volt veszprémi Heim Pál Gyermekkórházat, ami csaknem két és fél évtizede áll üresen.
A VeszprémBer Kft.-nek a cégadatbázis szerint jelenleg három tulajdonosa van (Redling Tamás, Tuza Péter és Hajdú Attila). A 2019 végén alapított cégnek 2020-ban a 2,7 milliárd forintos nettó árbevétele 458 milliós adózott eredménnyel társult. A cég jogelődje, az azóta megszűnt, Veszprémber Zrt., amiben Garancsi István nővére, a Veszprémben élő Garancsi Mária is tulajdonrésszel rendelkezett.
A Digitális Élményközpont tervezése és kivitelezése 9,4 milliárd forintba kerül. A nyertes a Vemér-Szer Kft. és Swietelsky Magyarország Kft. párosa lett. A Vemév-Szer Kft. szintén egy (főként a közbeszerzési sikereinek köszönhetően) gyorsan gazdagodó vállalat: az Opten cégadatbázisa szerint 2019 és 2020 között árbevétele közel kétszeresére nőtt, 2020-ra elérte a 10 milliárdot. A Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szerint a Vemév-Szer 2021-ben 16 közbeszerzést nyert, egy évvel korábban pedig 23-at.
Az osztrák tulajdonú Swietelsky-csoport egyik tagja, a Swietelsky Magyarország Kft. A cég, amely a közelmúltban például az Iparművészeti Múzeum felújításával került be a hírekbe, arról is ismert, hogy az egyik rendszeres partnere a közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégeinek.
A Jókai Mór utca 8. szám alatti beruházás kivitelezése 1,3 milliárd forintba kerül. A nyertes egy kisebb helyi cég, a Kuti és Fia Építőipari és Szolgáltató Kft. A veszprémi várbörtön árnyékában lévő Ruttner-ház hangulatos hostelként és a börtönmúzeum fogadóközpontjaként éled újra.
(via, atlatszo.hu / magyarnarancs.hu)
