„1956 emléke egyszerűen nem halványulhat el.”
Bródi János, a magyar zene egyik kiemelkedő ikonja a hvg.hu-nak adott egy hosszú interjút, amelyben a hetvenhat éves zenész elmondja, hogy a betegsége, a járvány miatti karantén, és az, hogy mára időnként egyszerűen nem kívánt személy lett a legtöbb médiafelületen, mind okai annak, hogy időnként arra gondol, hogy búcsút mondjon a pályának.
Ősszel azonban nagy Aréna-koncertre készül, sőt, továbbra is abban bízik, hogy „Lesz még Magyar Köztársaság”, bár ennek megszületése szerinte most időben kissé kitolódott.
Bródy az interjúban eddig nem ismert betegségéről is beszélt: Kiderült, hogy az utóbbi időben
hat műtéten esett át,
sőt, egy utolsó, hetedik épp ezen a héten vár rá, aminek során az orvosok pótolják az arcából korábban eltávolított szöveteket.
Mindezek eredményeként közelről kissé talán megváltozik az arca, az azonban továbbra sem változik, ami belül van – mondta a zenész, majd a betegségéről, a bazaliómáról, a bőrrák egy fajtájáról beszélt, ami áttétet ugyan nem képez, de a test legkülönbözőbb részein bukkan fel,
így az orvosoknak minden olyan szövetet el kell távolítania, ahol annak terjedése elindul.
A visszavonulás gondolatával az elmúlt két évben számos alkalommal küzdő zenész november 12-én az Arénában lép újra a színpadra, erre pedig hosszú idő utáni újbóli visszatérésként tekint, bár az örömét, illetve pozitivizmusát a választás eredménye is beárnyékolta, amivel kapcsolatban így fogalmazott:
„1956 emléke egyszerűen nem halványulhat el annyira,
hogy egy orosz tankok által lerohant független állam mellett ne álljunk ki egyértelműen,
és hogy legyenek olyan hangok, hogy ez az ő dolguk, maguknak keresték a bajt, és egyéb ilyen önfelmentő kiszólások. Egyetlen vigaszom az, hogy több mint másfél millió ember van ebben az országban, aki tudott értelmetlen kérdésekre értelmes választ adni.”
Bródy mindemellett párhuzamot vont a Kádár-kor undergroundja, illetve a mostani között is: Akkor a rádió és a televízió támogatása nélkül is nagy tömegekre számíthattak a zenészek, most azonban úgy érzi, hogy médiatámogatás nélkül képtelenség megélni, hiszen az online megosztók nem képesek pótolni, sőt, a hatalom ma jóval eredményesebben alakítja át a fogékony fiatalokat:
„Az előző pártállam nehezen kezelte ezt az új műfajt, nem volt benne gyakorlata, és váratlanul érte a beatzene megjelenése, és az, hogy a szórakoztatóiparból egyszer csak társadalmi üzenetek törtek fel. A mai pártállam már jól tudja, hogy ez lehetséges, ezért inkább megszervezi, hogy ilyen ne is történhessen. Annak idején is megpróbálta valamilyen formában magához igazítani a fiatalok új ambícióit a hatalom,
de a maiakhoz képest azok amatőrök voltak, ma ezt nagyon profi módon csinálják.
Vannak fiatal zenész barátaim, akik tisztában vannak vele, hogy nekik nem szabad politikailag értelmezhető, kritikus hangokat megjeleníteni, mert azzal igencsak kockáztatják a további érvényesülésüket.”
Őszi Aréna-koncertjével kapcsolatban elmondta: „Lesz még a műtét, rendbe hozom magam, aztán próbálunk a zenekarral. Ebben a korban azért már szembe kell nézni azzal, hogy minden koncertre úgy kell készülni, hogy lehet, az lesz az utolsó. Ennek megfelelően próbálom összeállítani a koncert anyagát,
szeretném bemutatni a pályafutásom esszenciáját.
Néha egyébként is úgy érzem, mintha tárlatvezető lennék a saját múzeumomban.”
— mondta a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró.
A teljes interjút ITT tudod elolvasni.
