A panaszokat érdemi vizsgálat nélkül visszautasították.
Összesen három beadványt utasítottak vissza érdemi vizsgálat nélkül, pedig az egyik esetben a panasz magától a Fidesztől érkezett. A legismertebb ügy az, hogy a levélben szavazásra jogosult vajdasági (szerbiai) magyarokhoz a Magyar Postával szerződésben álló Szerb Posta helyett politikailag elkötelezett helyi civil szervezetek aktivistái vitték ki a szavazási iratcsomagot — írja a hvg.hu.
Az aktivisták állítólag gyakran meg is várták a lapok kitöltését, sőt „segítettek benne”. Az egyik panaszt emelő, egy meg nem nevezett választópolgár szerint eközben agitáltak is, hogy hogyan szavazzon. Ehhez a panaszhoz csatlakozott a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) is, miután mind a Nemzeti Választási Iroda, mind a Nemzeti Választási Bizottság (NVB)
illetéktelennek nyilvánította magát,
mondván, hogy hatáskörük csak arra terjed ki, hogy a Magyar Postának átadják a csomagokat.
Ezt az érvelést később a Kúria is elfogadta.
A Juhász Miklós vezette AB tanácsa úgy érvelt, a panaszos állampolgár nem merítette ki a jogorvoslati lehetőségeket, mert a Kúria eljárásában nem vett részt, ezért nem volt jogosult az AB-hoz fordulni, de önmagában az, hogy ő egy választópolgár, amúgy sem lenne elég érintettsége bizonyításához.
Az MKKP is csak részben jogosult, mert választójoga csak egyénnek van, szervezetnek nincs. Csak a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme vetődhetne fel, de „az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá”. Ezért a panaszokat érdemi vizsgálat nélkül
visszautasították.
Egy másik eset miatt is érkezett állampolgári kifogás, amivel kapcsolatban elmondták, hogy egy jelölt közszereplői Facebook-oldalán megjelent hirdetéseket más fizette, ami a kampányfinanszírozási szabályokat sérti, de
sem az NVB, sem a Kúria nem foglalkozott komolyan a panaszával.
A panasz kitér arra, hogy a „kampányfinanszírozás szabályai utólagosan, és nem a választási szervek által vizsgálandók […] nem jelenti azt, hogy e szabályok megsértésének ne lehetne közvetlen kihatása a választási eljárásra”. A Kúriának (és az NVB-nek) „lehetősége és kötelezettsége volt arra, hogy a tényállás vizsgálatát a választási kérdésre szűkítse le”.
Az AB Dienes-Oehm Egon vezette tanácsa azonban úgy állapította meg, hogy a Kúria
megfelelően
megvizsgált minden szempontot. „Önmagában az, hogy az indítványozó a bírói döntést megalapozatlannak, magára nézve sérelmesnek tartja, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvényellenesség kételyének megalapozására nem elegendő”. Ezzel az indoklással utasították vissza a panaszt, amelynek van egy különlegessége: a beadvány névtelen, utolsó mondata szerint „indítványomban szereplő adataim nyilvánosságra hozatalához nem járulok hozzá.” Az AB visszautasító végzése azonban megnevezi a panaszt benyújtót, ugyanis indoklásuk így kezdődik:
„A FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: indítványozó)…”. Az nem derül ki, hogy milyen névre vált az anonimitást kérő egyéni panaszosból megnevezett kormánypárt.
A harmadik panaszt Heindl Péter pécsi jogász és jogvédő adta be, akit a rendőrök előállítottak, mert „átfirkálta” – szerinte kijavította – a kormány plakátjait, amelyek szerinte törvénysértőek, mert a kormány nevében pártkampányt folytatnak. Ő azt kifogásolta, hogy – az előző ügy szereplőjéhez hasonlóan – se az NVB, se a Kúria nem fogadta el őt az ügyben érintettnek, mert ehhez nem tartották elegendőnek azt, hogy ő választópolgár. Itt volt a legegyszerűbb az AB dolga: azért nem foglalkozott a beadvánnyal,
mert az 2 perccel a törvényi határidő után érkezett.
(via, hvg.hu / alkotmanybirosag.hu / public.mkab.hu)
