Súlyos a helyzet.
A közelmúlt külügyi botránya miatt kíbervédelmmel kapcsolatos kérdésekkel fordult a Népszava az Európai Unió külügyminisztériumának szerepét betöltő Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjéhez.
Nabila Massrali elmondta: a szolgálat ismeri a kíbertámadásról szóló tudósításokat és kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal, ám arra kérte a lap munkatársait, további információkért forduljanak a magyar hatóságokhoz.
A NATO sajtóosztályáról is hasonló választ kaptak:
„nem kommentáljuk a szövetségesek elleni konkrét fenyegetéseket, ők maguk felelősek nemzeti kibervédelmükért”
— közölték.
A Népszava azután kereste meg a NATO-t és az EKSZ-et, hogy a Direkt36 oknyomozó portál feltárta: az orosz belbiztonság (FSZB) és az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) hekkerei már jó ideje feltörték a magyar külügyi hálózatot és levelezését.
Ez – mint írták – azt jelenti, hogy az orosz kormányszervek beleláthattak még a bizalmas minősítésű magyar diplomáciai levelezésekbe is. A külügyminisztérium minden kérdést azzal az indoklással hárított el, miszerint:
„Kampányhazugságokra nem reagálunk.”
Ebben a helyzetben az ügyészségnek azonnal, hivatalból vizsgálatot kellene indítania – mondta Ihász Sándor volt fővárosi főügyész és a DK jogi szakértője. Az ügyben Vadai Ágnes (DK) képviselő már felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy
hivatalból indítson eljárást az ügyben.
A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy összesen száznál is több orosz diplomatát utasítottak ki az EU tagállamai kémkedés vádjával az utóbbi másfél hétben. Magyarország azonban ebben sem követte a többi EU-s ország példáját, Budapest a jelek szerint egyetlen orosz diplomatáról sem feltételezi, hogy ellensége kémtevékenységet folytatna.
Különösen figyelemreméltó, mennyire kilógunk a sorból a többi visegrádi államot illetően: Lengyelország múlt héten 45, Szlovákia néhány napja 35 (előzőleg 3), Csehország egy (de tavaly áprilisban több tucat) orosz diplomatát utasított ki
kémkedés vádjával.
A szakértők úgy látják, az írásban vázoltak több, igen komoly hivatali bűncselekményre utalnak: ha a külügy vezetése az ismételt jelzések ellenére sem törődött a beszivárgással, úgy az hivatali visszaélés. Ha pedig a szivárgás minősített adatot is érintett, akkor már
minősített adattal való visszaélés a gyanú.
Ha valaki úgy tette Oroszország számára hozzáférhetővé a külügy hálózatát, hogy tisztában volt azzal, hogy egy külső hatalomnak szolgáltatja ezzel az adatokat, úgy kémkedés és hazaárulás gyanúja is felmerül.
(via, Népszava)
Kapcsolódó cikkeink:
Kirobbant az új botrány: Putyin hekkerei évek óta minden magyar államtitokhoz hozzáférnek
Márki-Zay lemondásra szólította fel Szijjártót a mai botrány után
