Itthon mást mond, mint Brüsszelben.
Magyarország még nem nyújtott be hitelkérelmet az Európai Unió gazdasági helyreállítási alapjából neki járó összeg felvételéért – közölte a Népszava megkeresésére Veerle Nuyts, az Európai Bizottság (EB) szóvivője.
Orbán Viktor a múlt héten levelet küldött Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, amelyben a többi között bejelentette, hogy a pénzeszközből járó,
több mint 7,2 milliárd euró
(2500 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás mellett az ország igényt tart a
9,6 milliárd euró
(3300 milliárd forint) összegű hitelkeretre is. A kormány mostanáig elutasította a hitelfelvétel lehetőségét.
A jogszabály értelmében a hiteligénylést legkésőbb 2023. augusztus végéig kell benyújtani Brüsszelnek, és csatolni kell hozzá egy felülvizsgált helyreállítási tervet. Ebben részletesen meg kell indokolni a hitelkérelmet, és pontosan fel kell vázolni, hogy az adott tagállam milyen további reformokat és beruházásokat kíván finanszírozni belőle.
Magyarország hosszú hónapok óta nem tud megegyezni az Európai Bizottsággal az eredeti helyreállítási tervéről,
mert nem hajlandó a korrupció visszaszorítását célzó lépéseket tenni,
amelyeket az uniós döntéshozók régóta sürgetnek.
Levelében a kormányfő lényegében azt kérte a bizottsági elnöktől, hogy az orosz-ukrán háborúra való tekintettel
- tekintsenek el a támogatás feltételeinek a számonkérésétől,
- biztosítsanak azonnali hozzáférést a pénzhez,
- tegyék lehetővé annak rugalmas felhasználását,
a hitelkeretet lehessen védelmi célokra, határvédelemre és válságkezelésre fordítani. Eric Mamer bizottsági szóvivő a lap kérdésére közölte, hogy Ursula von der Leyen „a megfelelő időben” válaszolni fog a miniszterelnöknek,
de a levelét nem fogja nyilvánosságra hozni.
Az EB már az Orbán-levél előtt kezdeményezte, hogy az Ukrajnával határos országok számára nyíljanak meg plusz támogatások. Ezek főként a járvány következményeinek megszüntetését célzó, illetve az előző költségvetési időszakból származó, el nem költött források, amelyek azonnal rendelkezésre állnak, és rugalmasan felhasználhatók, mihelyst az EU törvényhozói — remélhetőleg napokon belül — jóváhagyják a bizottsági javaslatot. A legfrissebb becslések szerint a közös kasszából a tagállamok 17 milliárd eurót költhetnek az ukrajnai menekülthullámmal kapcsolatos kiadásaikra egy egyszerűsített ügyintézési rendszeren keresztül. Magyarország legalább 300 milliót kaphat ebből a borítékból.
(via, Népszava)
