Az állampolgárok tájékoztatása érdekében tették.
A Juhász Miklós vezette tanács megsemmisítette a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát elmarasztaló kúriai végzést.
A per tárgya az volt, hogy tartalmazhatnak-e a kormány tájékoztató e-mailjei
az ellenzéket bíráló kijelentéseket.
A Kúria az egyik kijelentésről („Éppen ezért felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére”), kimondta, hogy
a Rogán Antal felügyelte Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a választási eljárásról szóló törvényt,
az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
A Kúria szerint „kampányidőszakban elvárható, hogy a kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatása egyértelműen
elkülönüljön a jelölőszervezetek alkalmasságát vitató, tevékenységét minősítő kampánytól”.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a Kúria döntését követően azonnal panaszt tett az Alkotmánybíróságon, mert szerinte a Kúria
„megsértette a Kormány tisztességes eljáráshoz való jogát”.
A tilalom ugyanis Rogán Antal hivatala szerint csak a jelölő szervezetek bírálatára vonatkozik, de a tájékoztató levél egyetlen jelölő szervezetet sem nevezett meg,
csak általában utalt az ellenzékre,
ami nem választójogi fogalom. „A kormányzati állásponttól eltérő vélemények cáfolata nélkül a Kormány nem tudná ellátni a hiteles tájékoztatási feladatát.”
Az Alkotmánybíróság pénteken hozott, de szokatlan módon szombaton közzétett határozata
Rogánék érveit fogadta el.
Juhász Miklós, Czine Ágnes, Horváth Attila, Juhász Imre alkotmánybírók és az előadóként szereplő Sulyok Tamás Ab-elnök szerint a Kúria jogértelmezése
„kirívóan hibás”,
mert nem vette figyelembe, hogy a kormány „tájékoztatási feladata körébe tartozik az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, amelynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell. A hírlevél célja az volt, hogy tájékoztassa az állampolgárokat arról, hogy Magyarország nem kíván részt venni a háború egyik oldalán sem, és nem küld sem katonát, sem fegyvert Ukrajnába, mivel Magyarország célja Magyarország békéjének megőrzése.”
Ennek az Ab szerint nincs köze a választási kampányhoz, hiszen
„a hírlevélben semmilyen utalás nem történt a választásokra”.
Továbbá a szövegben szereplő „ellenzék” szó „sem egy meghatározott politikai pártra vagy jelölő szervezetre utal, hanem a Kormány álláspontjához képest határozta meg a nem kormányzati álláspontot mintegy gyűjtőfogalomként”.
Így a kormány hírlevele „nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, amely által a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget … sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen
az állampolgárok tájékoztatása érdekében”.
Ennek alapján az Ab a Kúria Alaptörvény-ellenesnek minősített döntését megsemmisítette, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem sértett törvényt.
(via, hvg.hu)
