Akár harmincezer határon túli halott szavazó is szerepelhet a választási névjegyzékben. — írja a szabadeuropa.hu.
Akik bár meghaltak, mégis a Nemzeti Választási Iroda rendszerében tovább élnek, és akár szavazhatnának is a választásokon. Legalábbis ezt mondják azok a politikai szereplők, akik szerint Erdélyben és a Vajdaságban szinte bárki szavazhat a halottak helyett.
Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt felfüggesztené a levélszavazást, amíg a magyar választási rendszer anomáliái miatt vissza lehet élni a levelekkel.
A lap egy személyes sors történetét is közli, hogy példával szemléltesse az esetet:
„Károly még február elején kapott levelet a Nemzeti Választási Irodától, amelyben arról értesítették: felvették a névjegyzékbe és sok szeretettel várják április 3-án, hogy éljen választójogával a szabolcsi 4-es választókerületben. A férfi nem tudta átvenni a levelet, helyette egyik rokonának adta oda a postás. Miután az asszony kibontotta és elolvasta, összegyűrte az értesítést, és a kukába dobta. Félóra múlva dühében kivette a szemetesből, és lefotózta.
Károly ugyanis nem tud szavazni, mert már tizennégy éve halott.
Még 2008 nyarán fulladt a Tiszába Szabolcs megyében. Miután megtalálták a holttestét, a családja eltemette egy Tisza-tó-környéki városban. Hozzátartozói szerint tizennégy éve elhunyt rokonukat (nevét kegyeleti okokból megváltoztattuk – B. R.) még most is szavaztatná a kormány”.
A Nemzeti Választási Iroda nem tudott érdemi választ adni a lap kérdésére, miszerint „szerepelhet-e Károly tizennégy évvel a halála után is a névjegyzékben?”. A Szabad Európának egy neve elhallgatását kérő, választási delegáltként dolgozó Szabolcs megyei férfi, úgy nyilatkozott, hogy „rizikós”, „Magyarországon nem jellemző, de
összességében meg lehet oldani a halottak szavaztatását Magyarországon is az április választásokon”.
A választási delegált szerint az a kérdés, hogy az ellenzék mire jut szavazatszámláló toborzóakciójával, vagyis lesz-e minden szavazókörben delegált. A férfi szerint azonban így is kijátszható a rendszer, aki így fogalmazott:
„Ha a szavazókörben van legalább egy ellenzéki delegált, és ki akarnám játszani, akkor meg tudnám csinálni. Ha én vagyok a választási bizottság vezetője, akkor teljesen szokványosan és normálisan egyszerűen kiküldeném az ellenzéki választási delegáltat a mozgóurnával. Amíg házakhoz jár a másik két társával, addig ha bejön a szavazókörbe olyan, aki már nem él, vagyis halott, de szavazni szeretne, és ebbe fű alatt beleegyeznek a bizottsági tagok, gyorsan meg lehet csinálni. De az a helyzet, hogy sok buktató van benne, az én pályafutásom alatt nem sok ilyen volt”.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint akár tizenöt-húszezer határon túli halott szavazója is lehet a Fidesznek. A képviselő így fogalmazott a Szabad Európának:
„A Nemzeti Választási Iroda megküldte, hány elhunyt határon túli honfitársunkat jelentették ki a szavazásra jogosultak közül. 2018 és 2021 között, négy év alatt összesen 3085 főt. Ezzel szemben 2018-ban 378.445 regisztrált szavazó volt. Ha tudjuk, hogy Magyarországon évente ezer főből tizenhárom-tizenöt ember hal meg, könnyen kiszámolható, hogy a határon túli regisztrált választók közül négy év alatt elhunytak száma minimum húszezer körül lehet. Ehhez képest csak háromezer honfitársunkat törölték a nyilvántartásból. A többiek címére ugyanúgy kiküldik a levelet, mintha élnének, és a hozzátartozóik minden további nélkül szavazhatnak is helyettük”.
„A halott kap egy levelet, amelyet a hozzátartozója átvesz, és nyugodtan ki is töltheti. Még csak postára sem kell adni, hiszen Romániában van egy csomó szervezet, például az RMDSZ, amely azt mondja, hogy segít eljuttatni a borítékot, elviszi a külképviseletre, nehogy kellemetlen legyen, hogy ilyesmit ad fel a postán. A legkisebb gondjuk is nagyobb az embereknek annál, mint szólni a magyar hatóságoknak, hogy meghalt valamelyik hozzátartozójuk, de ha jön a szavazólap, kitölti helyette, aztán beviszi azt is, senki nem ellenőrzi”.
— magyarázta Hadházy Ákos.
Ezzel szemben a Nemzeti Választási Iroda azt írta a Szabad Európának: tételesen ellenőriznek minden levélszavazatot, hiszen a választások tisztasága mindenki érdeke.
„Önmagában egy név ismeretével nem lehet más nevében szavazni. Az NVI a levélszavazatok azonosítólapjait tételesen ellenőrzi. Amennyiben ez hiányos vagy hibás, a leadott levélszavazat érvénytelen a visszaélések megakadályozása miatt. A Nemzeti Választási Iroda ezúton is jogkövető magatartásra hívja fel a levélben szavazó és minden más választópolgár figyelmét, hiszen a választások tisztasága közös érdekünk, a választási csalás pedig bűncselekmény”.
— áll a Nemzeti Választási Iroda válaszában.
Juhász Péter politikai aktivista, az Együtt egykori politikusa a lapnak elmondta: Sok olyan emberrel találkozott, aki nem túlzottan kedveli a Fidesz ténykedését a térségben, ezért egyre inkább arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesz nagyarányú erdélyi szavazatainak száma nem azt jelenti, hogy annyira sokan szavaznának a pártra, hanem azt, hogy csak ezek a levélszavazatok jutnak el Magyarországra, ami szerinte óriási különbség.
„A videóból is teljesen egyértelműen látszik, hogy elcsalható a választás. A halottaknak kiküldött leveleket is be tudják gyűjteni, és azok alapján is szavazhatnak családtagok, bárki be tudja adni a Demokrácia Központokban a szavazatot bárkinek a nevében, ráadásul senki nem ellenőrzi. Nem ellenőrzött körülmények között zajlik sem az X behúzása, sem az, hogy utána nem bontja-e ki valaki a borítékot, és rakja át egy másikba. Teljes lelki nyugalommal tudnak csalni, akik csalni akarnak. Innentől kezdve nem szabad messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy az Erdélyből érkező szavazatok aránya hogy néz ki a választásokon ahhoz képest, hogy hányan szeretik ott a Fideszt, vagy hányan nem”. — fogalmazott Juhász Péter.
Pedig a magyar kormány elvileg azért hozta létre a Demokrácia Központokat tíz évvel ezelőtt, hogy segítsék a külhoni magyarok honosítását és az ügymenet minden szegmensét. Egyfajta közigazgatási kapocsnak szánta a Demokrácia Központok szerepét a kormány az anyaország és a határon túli magyarság között. Az Együtt egykori politikusa szerint ezzel szemben a Fidesszel együttműködő erdélyi pártok irodái is megtelepedtek a Demokrácia Központokban,
ami szintén bizonyíték a pártkötődésre.
A Nemzeti Választási Iroda elvileg számontartja a magyarországi lakcím nélkül is szavazni kívánó, külföldön élő állampolgárok, azaz a levélben szavazók számát. Viszont az oldalukról csak az aktuális, a 2014-es, 2016-os és 2018-as állapotot lehetett megtudni. A hiányzó évekre arányos növekedést becsültünk. Erdélyben nagyjából évente a népesség kevesebb mint 1,3 százaléka hal meg, Dél-Magyarországon és a szerb régiókban is hasonló, de semmiképp nem jobb a helyzet. Az Erdélystat alapján így évi 1,28 százalékkal számoltunk becsült tényleges halálozást. Így például 2018-ban 378.449 ezer levélszavazóból 166.842 volt romániai értesítési című. Közülük 2136 fő halhatott meg a környékbeli halálozási ráta alapján az év során, viszont valamiért csak 472 haláleset miatti törlésről tud a magyar állam.
Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt a következő Facebook-bejegyzést tette közzé az üggyel kapcsolatban:
„A választási kampány egyre jobban hasonlít egy rémmesére. A Fidesz nem csak gonosz, kapzsi és hazug, de most kiderült, hogy Orbánnak van egy tízezres, halottakból álló hadserege. Levélszavazó zombik. Az Éjkirály velük akarja megtartani a hatalmát. Meg kell akadályoznunk!”.
– reagált néhány héttel ezelőtt Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje közösségi oldalán a határon túli elhunyt magyarok levélszavazataival kapcsolatos visszaélésekre. Később pedig azt írta: felfüggesztené a levélszavazást.
„Amíg nincs arra garancia, hogy csak élő emberek szavaznak, addig fel kell függeszteni a levélszavazást, és a konzulátusokon kell biztosítani a szavazási lehetőséget, akár több napon keresztül. Ebben partnerek vagyunk, minden szavazat fontos, de legalább ennyire fontos, hogy a csalás lehetőségét kizárjuk”.
— írta Márki Zay Péter.
A Nemzeti Választási Iroda viszont arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy már másfél éve megpróbáltak benyújtani egy törvényjavaslatot az igazságügyi miniszternek a határon túli magyar szavazatok elcsalásával kapcsolatban.
Csakhogy mindhiába.
„A Nemzeti Választási Iroda elnöke 2020 augusztusában adta át az igazságügyi miniszternek a választásokra vonatkozó törvények módosításával kapcsolatos javaslatait. E csomag része volt az a javaslat, mely szerint a két országgyűlési cikluson keresztül inaktív regisztrált választópolgárokat a következő választásra már ne lehessen felvenni a levélben szavazók névjegyzékébe”.
— írta az NVI. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint ez csak gyenge próbálkozás volt a visszásságok elkerülése érdekében.
„Komolytalan erőfeszítéseket tesz az NVI ezeknek a választási csalásoknak a kiküszöbölésére. Volt egy törvényjavaslatuk, hogy aki két választást kihagy, azt töröljék a névjegyzékből, de még ezt a javaslatot sem szavazta meg a kormány”.
— mondta a politikus.
A Szabad Európa az üggyel kapcsolatban a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökéhez is fordult, Pásztor Istvántól azonban nem kaptak választ a kérdéseikre.
(via, szabadeuropa.hu)
