Nem Putyin tervei szerint alakulnak az események.
A villámháborús elgondolás kudarcosnak látszik, Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő kedden az InfoRádióban azt mondta, az orosz gyengeség jele is lehet, hogy fehérorosz segítség nélkül nem megy Kijev bevétele.
Sajtóértesülések szerint a fehérorosz hadsereg reguláris alakulatai átlépték az ukrán határt. A hírről Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét kérdezte az InfoRádió.
„Ha ez megtörtént, az azt jelenti, hogy Fehéroroszország agresszor. Egyébként is az volt, de ezzel ténylegesen beszállt a háborúba” – jelentette ki.
Tálas Péter értelmezésében a fehérorosz szerepvállalás az „orosz kudarcról” üzen, azt hordozza, hogy egyedül nem tudja Kijevet bevenni, és bár Fehéroroszország újabb szankciókkal kell, hogy szembenézze, elnöke pozíciója Vlagyimir Putyinéhoz képest erősödik.
Az orosz hadsereg átengedése az ország területén sokkal enyhébb nemzetközi megítélés alá esik, mint hogy ha maga Fehéroroszország tevőlegesen részt vesz egy háborúban.
A harcok szempontjából a fehérorosz segítségnyújtás az orosz esélyeket és a gyorsabb lezárást segítheti a szakértő szerint az orosz reményekben, ráadásul Moszkvának nem kell újabb csapatokat Ukrajnába vezényelni.
„Ám egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy így gyorsabban elfoglalják Kijevet. A döntő az lesz, hogy az utcai harcok hogyan zajlanak, és az is, hogy a fehérorosz egységek mennyire képzettek”
– húzta alá.
Vagyis: az orosz hadsereg fegyverekkel ugyan felszerelte magát, de „a műveleti kultúra nem nagyon változott”, a humán erőforrásban nincs akkora változás, ez pedig a háború hatékonyságát jelentősen csökkenti, és ha ugyanilyenek lesznek a fehéroroszok is, akkor csak létszámban lesznek előrébb.
Tálas Péter megítélése szerint Oroszország a határon rendelkezésére álló haderő háromnegyedét felhasználta már a háborúban, a kulcsfontosságú irány:
Kijev.
„Láthatóan ebben az irányban nincs annyi katona és fegyver, vagyis erő, hogy gyors, villámháború-szerű bevétel történjen az ukrán fővárosban. Az orosz vezetés most azt gondolhatja, hogy Kijevvel fehérorosz segítséggel gyorsabban végezhet.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben felszólalt az Európai Parlamentben, kérve, hogy az EU vegye föl tagjai sorába Ukrajnát, gyakorlatilag azonnal. Erre történt már egy reakció az EU részéről: hamarosan ez is meg fog történni, több tagállam szorgalmazná ezt.
Ezt kommentálva Tálas Péter hatalmas, jelképes történésnek nevezte a jelzést, de:
„Én azt gondolom, hogy addig nem fog eltartani a háború, ameddig ez a processzus lezajlana. Több ország, köztük Magyarország adott ilyen támogató jelzést, de ennyi idő alatt a felvétel nem folytatható le.
Másrészt borzasztóan furcsállnám, ha ez gesztuson kívül tényleges felvétel lenne, lássuk be, nincs a csatlakozásra felkészülve Ukrajna, sem társadalmilag, sem gazdaságilag, sem politikailag, nem is beszélve arról, hogy háborúban áll. A bejelentést gesztusnak, támogatásnak, szolidaritásnak tartom”
– ecsetelte.
Hogy miért lenne jó az EU-nak, ha egy rendkívüli döntéssel tagjává fogadná Ukrajnát, arról azt mondta, ezzel elriaszthatná Vlagyimir Putyint a további erőszaktól.
