Andy Vajnának is beszólt.
„Nominálisan ez a legnagyobb összeg, de reálértéken szerintem nem” — mondta Rákay „Philip” Kálmán az Indexnek adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy az általa jegyzett Petőfi-filmre minden eddiginél nagyobb összeget, 4,5 milliárd forintot adott az állam.
Elmondta, hogy manapság a Netflix-szuperprodukciókkal kényeztetett szemünk magasabb minőséghez szokott, ehhez pedig fel kell zárkózni, ami rengeteg pénzbe, igyekezetbe és „magyar kreativitásba” kerül.
Hozzátette, hogy már a Vajna-érában is pályáztak forgatókönyvekkel, ám
„akkor úgy dobtak ki, mint azt a bizonyos macskát… ”
A 4,5 milliárdról úgy fogalmazott:
„A 2016-ban készült Kincsem című film volt eddig a legdrágább, ami közel 3 milliárd forintba került, de amennyiért hat éve még le lehetett forgatni egy filmet, annyiért ma már nem lehet”.
Hozzátette, hogy a díszletek nagy részét felépítik, és ez is rengeteg pénzbe kerül majd, de mindenkit megnyugtatott, hogy a díszletek a magyar állam tulajdonában maradnak majd.
Ezután méltatta a Káel Csaba által irányított új rendszert, ami szerinte nagyon korrekt és tiszta, világos játékszabályai vannak.
A botcsinálta forgatókönyvíró odavert az interjúban a magyar filmszakmában is, amely szerinte nagyon zárt világ, és
„hosszú évtizedekig arról szólt, hogyan fonjanak állami pénzen szociális hálót a »nagy öregek” saját maguk és tanítványaik köré”.
Úgy véli, korábban egy roppant belterjes kör döntött arról, ki lehet a klub tagja, a klubtagok pedig falaztak egymásnak,
„amikor súlyos tízmilliárdokat szórtak el néhány száz, legfeljebb néhány ezer nézőt érdeklő lila, nézhetetlen műveikre”.
A Facebookos aktivitásáról is szólt: közölte, hogy ő csak úri passzióból lett megmondóember, a Megafont pedig pénzzel támogatja.
„Nem ők fizetnek nekem, épp fordítva”
— mondta. Andy Vajnáról is megvan a véleménye:
„Azt őszintén elismerem, hogy Andy Vajna volt a valaha élt legsikeresebb magyar producer, de ha onnan nézem, hozzátett-e eleget az ő kormánybiztosi ténykedése a magyar múlt, a magyar történelem kellő hangsúlyozásához és filmre viteléhez, a válaszom sajnos az, hogy nem”.
A készülő Petőfi-filmmel kapcsolatban mindenkit megnyugtatott:
„Senki nem gondolja, hogy a filmünkben Petőfi egyszer csak diszkréten előhúz majd egy narancsot a zsebéből, és mondjuk, „véletlenül” békemenetnek nevezi a helytartótanácshoz hömpölygő tömeget”.
