Mennyit jelent egyetlen bekezdés!
Módosítana a Büntető Törvénykönyvön, és hozzányúlna a vagyonelkobzás gyakorlatához Varga Judit még a választások előtt.
A Btk. 74. paragrafusa szerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a — bűncselekmény elkövetéséből eredő — vagyonra,
- amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
- amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
- amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,
- amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt,
- illetve „arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni.”
Az igazságügyi miniszter azon a ponton módosítana, amely arról szól: mikor nem rendelhető el vagyonelkobzás.
Eddig a tiltás két esetre vonatkozott: nem lehet elkobozni azt a vagyont, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál, illetve azt a vagyont, amelyet jóhiszeműen, valamilyen ellenérték fejében szereztek.
A törvénybe Varga egy új bekezdést írna, így nem lehetne vagyonelkobzást elrendelni akkor,
„ha azzal kapcsolatban a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekménnyel azonos tényállás miatt közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatában fizetési kötelezettséget állapított meg, a fizetési kötelezettség erejéig”.
A kormány ezzel a magyarázat szerint a kétszeres elvonás tilalmát érvényesítené, valójában azonban a változtatás azt segítené elő, hogy a felelősségre vonást egy közigazgatási perben, vagy egy NAV-határozattal meg lehessen úszni, és a vagyonelkobzás már ne lehessen egy büntetőeljárás része.
(Alfahír nyomán)
