Őszinte szavak.
Orbán Viktor videóüzenetet küldött a kínai Kantonban rendezett Kínai Import-Export Vásár nevű rendezvény megnyitójára. A miniszterelnök köszöntőjében azt mondta, „{e}gyre fontosabbá válik a kínai-magyar együttműködés„. Erről a Miniszterelnöki Sajtóiroda számolt be.
Az 1957-ben alapított rendezvény Kína legrégebbi, legnagyobb és leglátogatottabb vására, egyben az ázsiai-csendes-óceáni térség egyik legforgalmasabb nemzetközi külkereskedelmi kiállítása, amelyet minden tavasszal és ősszel megrendeznek. Házigazdája a kínai kereskedelmi minisztérium és Kuangtung tartomány kormányzata, a főszervező a kínai külkereskedelmi központ, a CFTC.
A magyar kormányfő Li Ko-csiang kínai miniszterelnökhöz, valamint a többi magas rangú külföldi politikushoz intézett angol nyelvű beszédében elmondta, hogy a koronavírus-járvány immár majdnem két éve sújtja a világ országai közötti kereskedelmet. Úgy fogalmazott, a Covid-19 okozta válság azt is megmutatta, milyen nagyfokú az egyes államok kölcsönös függősége, és mennyire érdekeltek a világ nemzetei egymás sikeres válságkezelésében, mind egészségügyi, mind gazdasági értelemben.
A miniszterelnök szerint a tavalyi események világossá tették mindenki számára: rendkívüli változások zajlanak a világgazdaságban. Mint mondta, az ázsiai országok és vállalatok egyre fontosabb szerepet játszanak a globális gazdaság alakításában, a tőkeintenzív ázsiai vállalatok egyre nagyobb részesedést szereznek a világpiacon.
„A gazdasági hatalom újraelosztása a szemünk előtt zajlik„
— jelentette ki.
Elmondta, hogy az Európai Unióban komoly viták zajlanak arról, hogyan kellene átalakítani az új világgazdasági rendet a világjárványt követően. Arról beszélt szerinte a nyugati féltekén nagyon erős a csábítás, hogy újra a nagy világhatalmak versengésén alapuló világgazdasági rendet vezessenek be.
Orbán úgy fogalmazott, hogy ő is ilyen világban töltötte élete felét, akkoriban azonban a Nyugat a Szovjetunióval állt szemben. A kormányfő úgy látja, sokan vannak az Európai Unióban, akik nem akarnak olyan világban élni, amelyet a nagyhatalmak közötti feszültség határoz meg, amelyet instabilitás, egymás politikai és gazdasági rendszereinek bírálata jellemez.
„Olyan világban szeretnénk élni, amely a kereskedelmen, biztonságon, kölcsönös tiszteleten és egymás szuverenitásának feltétlen elismerésén alapszik. Közép-Európa, ahol mi, magyarok is élünk, mindig veszített, amikor a világpolitikát és a világgazdaságot konfrontáció jellemezte” — emelte ki a miniszterelnök.
Hozzátette, olyan világban szeretne élni, amelyet a béke, harmónia, az együttműködés és a kereskedelem jellemez. Kifejezte,
kormánya számára fontos, hogy részt vegyen Kína gazdasági fejlődésében,
és szintén fontos, hogy Kína is jelen legyen kereskedelmi partnerként és befektetőként Magyarországon és Közép-Európában. Kínát Magyarország alapvető fontosságú stratégiai partnerének nevezte, és hozzátette,
a magyar kormány elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok bővítésében minden lehetséges módon.
„Hálásak vagyunk Kínának és személyesen Hszi Csin-ping elnök úrnak, amiért Kína nagyon korán bevonta Magyarországot védőoltási együttműködési programjába. A Kínából vásárolt vakcinák nélkül Magyarország nem lett volna képes végrehajtani az Európai Unió leggyorsabb oltási kampányát” — hangsúlyozta a kormányfő a Sinopharm-vakcinákról, amelyek sok idős esetében nem alakítottak ki megfelelő védelmet.
Azt is kifejezte, hogy a kínai-magyar együttműködés egyre fontosabbá válik, tekintettel arra, hogy várhatóan a kínai lesz az egyik legkorábban magához térő, fellendülő gazdaság a világon. Szerinte a magyar-kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok már 2020-ban is gyorsan fejlődtek.
Tavaly Európán kívül Kína volt Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, és a hazánkba érkező külföldi befektetések nagyságát tekintve is Kína áll az első helyen — mondta. Közölte, egyre több olyan nemzetközileg is jól ismert kínai vállalat, mint a Huawei, a Bank of China, a Lenovo, a Semcorp, a Wanhua és a BYD Magyarországot választja európai központjának megalapításához, ami azt is mutatja, hogy a kínai partnerek nagyra értékelik a kedvező magyarországi befektetési környezetet és körülményeket.
Zárszavában Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar kabinet örömmel tekint a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése elé. Meggyőződésének adott hangot, hogy az olyan kereskedelmi fórumok, mint a kantoni vásár „kereskedelmi hidakat” alkotnak Magyarország és Kína között, és azok révén sok új üzleti partner érkezhet Magyarországra.
Ezek szerint a Fudan Egyetem magyar központjának, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonalnak a megépítése is azért fontos, hogy Magyarország részt vegyen Kína gazdasági fejlesztésében. Kibújt a szög a zsákból.
(MTI korrigálva/Nyugati Fény)
