Az elnök elmondta, mi várható tőlük a következő hetekben.
Megérkezett Magyarországra az Európai Parlament tényfeltáró bizottsága. Gwendoline Delbos-Corfield, a bizottság francia zöldpárti vezetője interjút adott a Népszavának, amelyben elmondta, miért érkeztek Magyarországra.
A politikus azt mondta, zsúfolt program vár a bizottságra Magyarországon, amelynek során kormánypárti és ellenzéki szereplőket egyaránt fel fognak keresni. Korábban megírtuk, hogy Orbán Viktortól is személyes találkozót kértek, de a miniszterelnök nem reagált a megkeresésükre, így vele nem fognak találkozni.
„Egyszerűen vártuk a megerősítést, ami aztán nem érkezett meg„
— mondta Orbánnal kapcsolatban. Kérdésre megerősítette, felkészült a kormánypárti sajtóorgánumok és a fideszes politikusok fogadtatására, és kifejezte, delegációvezetőként semlegesen kíván eljárni a vizsgálódás során.
„Ez egy hivatalos vizit, egy a sok közül. Nemrégiben Szlovákiában és Bulgáriában jártunk. Nem szeretném, ha bárki azt gondolná, hogy kipécéztük és meg akarjuk leckéztetni Magyarországot” — mondta a NER közszereplői által terjesztett állításokra.
Kiemelte, a látogatás során az a céljuk, hogy beszámolót készítsenek a magyarországi helyzetről tapasztalataik és beszámolók alapján. Elmondta, azt vizsgálják, hogy milyen változások következtek be a Judith Sargentini-féle jelentés óta, és a tapasztalataikat felhasználhatják az európai döntéshozó fórumok is.
Delbos-Corfield felszólalásaiban sürgetni szokta, hogy az uniós tagállamok konkrét ajánlásokat fogalmazzanak meg Magyarországgal kapcsolatban.
Reális lehetőségnek tartja, hogy a jövő év első felében közösen megfogalmazzák javaslataikat a tagállamok.
Azt mondta, a jövő januártól az Európai Unió soros elnökségét ellátó francia kormány nem kötelezte el magát a kérdésben, de nem ellenzi a lépést. Hozzátette, az ajánlások tartalmáról még nincs többségi álláspont, de az intézmények elkezdték szorgalmazni, hogy a magyar kormány elleni eljárást a következő szakaszba léptessék.
Az Európai Parlament korábban ultimátumot adott az Európai Tanácsonak, hogy bepereli a testületet, ha az továbbra sem alkalmazza a pénzmegvonással járó jogállamisági szankciókat a retinens kormányokkal szemben — ezek pedig jelenleg a magyar és a lengyel kormányra vonatkoznak. Azt mondta, ezzel kapcsolatban csak akkor képzelhető el kompromisszum, ha az EB elkezdi alkalmazni a szabályokat.
Arról beszélt, hogy
a Bizottság láthatóan rászánta magát, hogy ellenőrizzék, mire mennek el az uniós támogatások,
ehhez azonban a tagállamok és az EP nyomása is kellett. Lehetséges, hogy emiatt az Unió visszatartja a helyreállítási alap magyar pénzeit.
Mindemellett azonban kritikát is megfogalmazott az uniós testülettel kapcsolatban. „Évek óta jóval több jogállami és demokratikus normaszegést szankcionálhatott volna, mint ahányat valójában szóvá tett” — jelentette ki az EP tényfeltáró bizottságának elnöke.
(Népszava nyomán)
