Az uniós törvényszék szerint okafogyottá vált az adatok védelme.
Az Európai Bíróság Törvényszékének szerdai döntése értelmében az uniós csalásellenes hivatal nem tagadhatja meg az egykor a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott Elios Zrt-vel kapcsolatos nyomozás aktáinak kiadását – írja a hvg.hu.
A lap felidézi, az Elios korábban több település közvilágításának korszerűsítését is végezte Magyarországon. A munkával kapcsolatban azonban nagyon sok minőségi kifogás érkezett, felmerült az is, hogy a közbeszerzési eljárások irányítottak voltak, illetve tiltott kartellezés gyanúja is felmerült a kiírók és a pályázók között.
Az ügyben az EU Csalásellenes Hivatala (OLAF) is nyomozást indított, mivel a korszerűsítéshez uniós forrásokat is igénybe vettek.
A 35 vizsgált pályázatból az OLAF 17-nél találta úgy, hogy
szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál.
Az OLAF ezt követően 2017-ben a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt jelentést küldött a magyar hatóságoknak. Ennek ellenére semmilyen büntetőjogi felősségrevonás nem történt.
Az ügyben érintett Pest megyei Gyál 2014-ben pályázott a közvilágításának korszerűsítésére, és erre a célra
260,4 millió forint
állami támogatást kapott. A város 2015-ben kötött kivitelezési szerződést az Elios Zrt.-vel 193,6 millió forint értékben. A bukta ez után következett, amikor a város sötétbe borult, és kiderült, hogy Tiborcz cége silány munkát végzett.
Egy civil aktivista ezt követően kikérte az uniós hatóság nyomozati anyagának azt a változatát, ahol a tanúkra vonatkozó esetleges személyes adatok, a belső feljegyzések és az OLAF módszereire történő utalások ki vannak takarva.
Az OLAF azonban megtagadta az akták kiadását arra hivatkozva, hogy a vizsgálatai során megszerzett és a szakmai titoktartás alá tartozó információkat bizalmasan kell kezelnie.
Az aktivista ezt követően fordult az Európai Törvényszékhez, és kérte az OLAF-döntés hatályon kívül helyezését.
A hvg cikkében azt írja, az uniós törvényszék szerint habár az OLAF érvelése megállja a helyét, azonban tekintve, hogy a magyar hatóságok nem indítottak semmilyen eljárást ebben az ügyben,
okafogyottá vált az uniós vizsgálat nyomozásai adatainak védelme. Az akták közzététele pedig már nem fenyeget semmilyen folyamatban lévő eljárást.
Az OLAF tehát tévesen alkalmazta a hozzáférés iránti kérelem elutasítását, az erre vonatkozó döntést megsemmisítették, a hatóságnak pedig ki kell adnia az iratokat – állapította meg az Európai Törvényszék.
A törvényszéki határozat ellen a közlésétől számítva két hónap és tíz napon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a Bírósághoz.
(hvg.hu nyomán)
