Munkavállalási engedély sem kell.
A munkaerőhiány által leginkább érintett területeken már évek óta nem kell a szerb és az ukrán állampolgároknak munkavállalási engedélyt kérniük, ha 90 napnál rövidebb munkára jönnek Magyarországra — írta meg kedden a Népszava.
A cikk szerint a 2010-es évek közepétől kezdett egyre súlyosabb formát ölteni a munkaerőhiány, és innentől kezdve
egyre több külföldi munkavállaló jött az országba
a kormány engedélyével.
Azonban mivel a munkaerőhiány által leginkább érintett területeken már évek óta nem kell a szerb és az ukrán állampolgároknak munkavállalási engedélyt kérniük, ha 90 napnál rövidebb munkára jönnek Magyarországra, így csak megközelítő becslés van arra, hogy hány vendégmunkás van az országban.
Amely területeken kell munkavállalási engedély, ott világosan látszik a felfutás: 2016-ban 14 500, munkavállalási céllal Magyarországon való tartózkodási engedélykérvényt adtak be, 2019-ben már 78 ezren akartak nálunk dolgozni, ebből
45 ezer ukrán állampolgár.
A munkaerőhiány idén fokozódik, így a kormány még egyszerűbbé teszi a vendégmunkások beáramlását: szeptember 1-jétől lehetővé teszik, hogy nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is, a feltétel annyi, hogy az őket ide hozó munkaerő-kölcsönzőnek minősített munkaerő-kölcsönzőnek kell lennie.
„A vendégmunkásokat munkaerő-közvetítő vállalkozások „szállítják le” a cégeknek, miközben nekik az az érdekük, hogy minél többször kapjanak ilyen megrendelést”
– nyilatkozta a lapnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
„A vendégmunkások körében hatalmas a fluktuáció, az ukrán és a szerb dolgozók jelentős része néhány hónap után továbbáll a magasabb fizetést kínáló nyugat-európai országok felé, vagy Lengyelországba, Szlovákiába.
Mert bár igaz, hogy a magyar bérek négyszer magasabbak, mint amit Ukrajnában fizetnének, de például
Lengyelországban már hatszor annyit is meg tudnak keresni”
— fogalmazott.
