Köhög a bolha.
Nincs jogi alapja annak, hogy a magyar kormány pert indítson a Norvég Alap elbaltázott 77 milliárdja miatt — válaszolta a norvég külügyminisztérium sajtóosztálya a 444.hu kérdésére.
„A 2020 decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva”
— írták a lapnak. Hozzátették: abban is megállapodtak Magyarországgal, hogy milyen módon legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő civil szervezet, ahogyan abban is, hogy ha nem sikerül megegyezni, akkor
„az EGT és Norvég Alapok 201-2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára”.
Hangsúlyozták: annak, hogy Magyarország pert indítson,
semmilyen jogi alapja nincsen.
A 444 Ine Eriksen Søreide norvég külügyminisztert is megkérdezte, pontosan mit tart aggasztónak a magyarországi helyzetben. Søreide azt felelte, hogy Magyarországon a jogállam és a demokrácia az utóbbi években gyengül.
Különös aggodalomra adnak okot szerinte a a civileket és az LMBTQ-közösséget hátrányosan érintő törvények, illetve a jogállamot, a szólás- és sajtószabadságot gyengítő intézkedések.
„Az aggályainkat számos más ország és nemzetközi szervezet osztja”
— közölte a norvég külügyminiszter.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a magyar kormány különösen éles hangú határozatot adott ki a napokban arról, hogy Norvégia 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak, miután a kormány képtelen volt megegyezni a 4 milliárdot a civilek közt szétosztó szervezetről a Norvég Alappal.
„Norvégia ezzel megsérti az EGT tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány
jogi lépéseket fog tenni.
A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el.
Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak”
— állt a közleményben. A magyar kormány egyúttal a norvég állam perelésének lehetőségét is vizsgálja.
