A PSZ-elnök szerint a kormány kihasználja a tanárok hivatástudatát, és nem foglalkozik a problémáikkal.
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában vasárnap arról beszélt, hogy a pedagógustársadalomban egyre nagyobb az elégedetlenség, ezért a következő tanév sztrájkkal indulhat.
Az elnök elmondta, úgy érzik, a kormány visszaél a pedagógusok hivatástudatával, türelmével,
már nagyon a végét járja a pedagógustársadalom, és — mint fogalmazott — „csak egy szikra kell”.
Szabó a Népszavának adott, szombat reggel megjelent interjújában elmondta, az oktatásirányítás az elmúlt években többször elismerte a követeléseiket, amelyekkel jobb munkakörülmények teremthetők az iskolákban.
„Aztán az elismerésből hitegetések lettek, ígérték, a javaslatok a kormány elé mennek, aztán a kabinet lesöpörte azokat. Majd jött a covid-járvány, felfüggesztettük a sztrájkbizottsági munkánkat”
– mondta Szabó Zsuzsa, aki szerint a kormány nem foglalkozik az olyan problémákkal, mint amilyen az egyre súlyosbodó tanárhiány vagy az alacsony bérek.
Szabó elmondta, habár Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár nyári ellenzéki „slágertémának” nevezte a tanárhiányt, a kormány a KRÉTA-rendszerben pontosan látja a valós helyzetet, ezért szerinte „jó lenne nem eljutni oda, hogy az élet bizonyítsa be, kinek van igaza”.
„Tudható, hogy hamarosan mintegy hatezer kolléga éri el a nyugdíjkorhatárt, a pedagógusok átlagéletkora is 55 év körül van. Ha ide vesszük a nők kedvezményes nyugdíjlehetőségét is, még magasabb lehet a rendszerből kikerülő pedagógusok száma.
Miközben az újonnan belépő, fiatal tanárok száma alacsony, alig 2000-2200-an vannak, akik diploma után két évvel az első minősítő vizsgájukat leteszik. Majd sokan közülük is rájönnek, hogy máshol többet kereshetnek, és korán elhagyják a pályát.
Aki tud, menekül”
– mondta el Szabó, hozzátéve, az oktatásban jelentkező problémák nemcsak a pedagógusok ügye, hanem az egész társadalomé.
A PSZ-elnök szerint habár a pedagógusok és a szakszervezetek évek óta kongatják a vészharangot –, így például a 2016-os esernyős tüntetés is komoly társadalmi üzenet volt — következmények viszont azért nincsenek, mert a tanárok „hivatástudata mindent felülír”, és szerinte ezt használja ki, erre játszik a kormány.
„Miközben egy öt éve dolgozó tanítónő, aki egyedül neveli a gyerekét, létminimum alatt él. Egy pályakezdő kollégának szintén nettó 150 ezer forint körüli a fizetése, ami nagyjából arra elég, hogy az albérletét kifizesse. Ezért megy el nyáron táboroztatni 700-800 forintos órabérért is, amit ráadásul nem is pénzben kap meg, hanem élelmiszer-utalványban.
Annyit se keres, mint aki a fagyit árulja a strandon. (…) A bomba bármikor robbanhat”
– jelentette ki Szabó, aki beszélt arról is, hogy a pedagógusok körében elindítottak egy felmérést, amit már több mint négyezren töltöttek ki, ezt augusztus végén értékelik ki, majd eldöntik, hogyan tovább.
Szabó szerint azonban a PSZ kész arra, hogy
amennyiben a pedagógusok ezt várják el tőlük, el fogják indítani a sztrájk folyamatát.
Arra a kérdésre, hogy a sztrájknak milyen mértékűnek kellene lennie ahhoz, hogy hatékonynak, sikeresnek lehessen nevezni, az elnök azt mondta,
25 ezernél nem szabad alább adni.
Emellett abban is bíznak, hogy „a szülők is jóval támogatóbbak lesznek és belátják: ami az oktatásban történik, az a gyermekeiket, így őket is ugyanúgy érinti, mint a pedagógusokat, és csak összefogva, együttműködve érhetünk el eredményt”.
