Ki ne emlékezne még a nagyanyáink által oly sokszor eltett lekvárokra, melyeknek az íze a mai napig a szánkban van, és nem találjuk egyik bolt polcán sem?! Ha neked is vannak ilyen emlékeid, akkor minden bizonnyal alaposan megválogatod azt, hogy honnan és milyen lekvárt szerzel be.
De miért is kéne boltban vásárolni, mikor magunknak is megcsinálhatjuk néhány nem is olyan időigényes praktikával?
Mi kerüljön bele?
Lekvárt ma már bármiből készíthetünk, legyen szó barackról, eperről, meggyről vagy éppen narancsról. A határ a csillagos ég és a kreativitás, hiszen csak néhány alapvető lépést kell minden esetben be tartanunk. Az egyik ilyen, hogy jól válogassuk meg a gyümölcsöket, melyek a várva várt lekvárba kerülnek. Fontos, hogy már érett, de még nem rothadó gyümölcsökből készítsük, mivel ezeknek a fruktóztartalma jóval magasabb, mint az éretlenebb társaiké. Ennek köszönhetően pedig kevesebb finomított kristálycukrot kell használnunk a befőzés során.
Míg régen a megfelelő tartósítás záloga volt a minden esetben a befőttek tetejére kerülő szalicil, addig ma már számos természetesebb és egészségesebb módszerrel is kísérletezhetünk. Lássuk is, hogy milyen módon készíthetünk manapság lekvárt!
Praktikák
Az első és legfontosabb a hosszan tartó minőség érdekében az, hogy az üvegek és a tetők legyenek tökéletesen tiszták és pont ugyanennyire passzoljanak is egymáshoz. A legegyszerűbb módja a fertőtlenítésnek a kifőzés, azaz az üvegeket és a tetőket 3-5 percen keresztül főzzük a forró vízben. Fontos, hogy ezután ne töröljük el őket semmilyen módon, hanem hagyjuk, hogy magától megszáradjanak. Akinek pedig mosogatógépbe van, az keresse meg rajta a fertőtlenítő programot!
Ha már tökéletesen tiszta az üveg, akkor belekerülhet a lekvár. Amikor beletettük, alaposan zárjuk le a tetejét, majd fordítsuk 5-10 percre a feje tetejére. Ennek az a lényege, hogy a zárás következtében az üvegben vákuum képződik, aminek hatására a bekerült levegő szintén fertőtlenítő hatáson esik át.
Mivel a gyümölcsöket minden esetben hőkezelni érdemes, így egyaránt alkalmazhatunk száraz, illetve nedves dunsztot is. A száraz dunszt esetében mindent a forró lekvárral fertőtlenítünk, azaz azonnal az üvegekbe kell kerülnie. Fontos, hogy ennek során ütögessük ki a levegőt a lekvárból, mert ha benne marad, az könnyen romláshoz vezethet. Ezután lezárjuk az üvegeket, majd egy két napra újságpapírba és meleg pokrócba tekerjük a lekvárt.
A nedves dunszt során nem kerül sor hőkezelésre, hanem a gyümölcsöket nyersen az üvegbe tesszük, majd arra kerül egy ízesített forró lé. Végül pedig a lezárás után kerül sor a forralásra. Ezt inkább savanyúságoknál, befőtteknél alkalmazzuk.
Végül pedig az elkészült lekvárokat minden esetben érdemes felcímkézni, amelyen szerepeljen az adott gyümölcs, amiből készült, valamint a dátum.
Amennyiben mégsem szánnál ennyi időt az elkészítésére, nézd meg a Magzsolánál kapható lekvárokat, és válassz ízlésed szerint!
