A magyar kormány nem lesz tőle boldog.
Megvizsgálta a Velencei Bizottság a 2020. december 23-án életbe lépett kilencedik magyar alkotmánymódosítást. Az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló testülete állásfoglalásában kifejezte, hogy
a magyar kormánynak széles körű társadalmi párbeszédet kellett volna folytatnia az alkotmánymódosítás elfogadása előtt.
A bizottság szerint nincs összhangban a jogszabály-módosítás nincs összhangban a jogállamiság-ellenőrző lista pontjaival, amely az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia elveinek veszélyhelyzeti betartatását tűzte ki célul. A testület állásfoglalásában kiemelte, hogy a magyar alkotmánymódosítás többek között az azonos nemű párok házasságával, a szexuális orientációval, valamint a hadiállapot és a rendkívüli állapotok szabályozásával foglalkozik.
A Velencei Bizottság a bírálat mellett azonban kijelentette, hogy a házasság fogalmának meghatározása a magyar törvényhozás jogkörébe tartozik. A 2020 decemberében az Országgyűlés által elfogadott törvény szerint kizárólag a házasságban élő párok fogadhatnak örökbe gyerekeket, kivéve abban az esetben, ha a családügyi miniszter (azaz jelenleg Novák Katalin) is áldását adja a kérelemre.
A bizottság határozata szerint
„felmerül a diszkrimináció lehetősége,
amennyiben a magyar családügyi törvények csak a heteroszexuális egyedülálló személynek, illetve a házasságon kívüli kapcsolatban élő, eltérő nemű személyeknek teszik lehetővé az örökbefogadást”.
A testület arra kéri a magyar kormányt, hogy vonja vissza
az alkotmánymódosítás azon pontját, amely szerint az állam megvédi a gyermekek jogát, hogy születéskori nemükkel azonosítsák önmagukat. Erre szerintük azért van szükség, mert a döntés csorbítja a transzgender személyek jogait.
(hvg.hu nyomán)
