A kormánypropaganda még egy nagy lapáttal rátett az amúgy is meglévő bajokra.
Enyhül a nyomás az egészségügyön: ahhoz képest, hogy márciusban 12 ezernél is többen voltak kórházban, és az 1500-at is meghaladta a lélegeztetett betegek száma, a mostani terhelés szinte elenyésző, de az egészségügyi dolgozókon mégsem csökkent a nyomás — derül ki abból az interjúból, amit a 24.hu egy Covid-osztályra novemberben átvezényelt belgyógyásszal készített.
Az egészségügyben dolgozók számára még csak most jön igazán a neheze, hiszen az egészségügy újranyitása nem máról holnapra történik, hanem hetekig, sőt, akár hónapokig is eltarthat.
Bár egyre több dolgozót vezényelnek vissza a Covid-osztályokról a saját osztályukra, az ellátási struktúrát mégis fenn kell tartani, hiszen egyetlen koronavírusos beteg ellátása is beöltözött személyzetet és zsiliprendszert igényel — írja a lap. FOrrásuk elmondta:
az újranyitás ütemét több dolog is lassítja.
A szabadságolások miatt dupla személyzetet kell fenntartani, de a régi osztályok többsége sem nyílt meg még újra. Ha megnyílnak, akkor is kisebb létszámmal tudnak majd működni a felgyűlt szabadságok miatt.
A lapnak nyilatkozó orvos beszélt arról a pszichés teherről, amelyet az egészségügyi dolgozóknak és orvosoknak nap mint nap cipelniük kellett,
„szemészek, háziorvosok, pszichiáterek kerültek súlyos, hirtelen romló állapotú betegek közelébe, ráadásul a koronavírusos páciensek kezeléséhez nem is volt mindig megfelelő protokoll”
— fejtette ki. Hozzátette: az is óriási megterhelés volt, hogy néha csak pár nappal korábban tudta meg az orvos vagy ápoló, hogy hol fog dolgozni, illetve naponta változó körülményekhez és
egymásnak homlokegyenest ellentmondó parancsokhoz
kellett igazodniuk. A szervezetlenség, a bizonytalanság és az ellátási protokollok hiánya miatt sokan fontolgatják a felmondást — már akik eddig még nem tették meg. A megkérdezett orvos maga is a váltáson gondolkodik, szerinte rossz esetben az egészségügyi dolgozók és orvosok akár 10-20 százaléka is kieshet így a rendszerből.
Az ellátásban nehézséget jelentett, hogy alig tudták felkészíteni a más osztályokról érkezőket a koronavírusos betegek ellátására:
„az első hullámkor volt egy 45 perces online előadás a lélegeztetésről, amit meg kellett nézni. Novemberben ehhez hozzájött egy 60 perces beöltözési procedúra-bemutató, illetve bejártuk a Covid-osztályt. Ezeken kívül az égvilágon semmi képzést nem kaptunk”
— mesélte. Az sem könnyítette meg a dolgot, hogy a kórházak
nem oszthatták meg egymással
a betegellátási eredményeiket, az intézmények nem kommunikáltak egymással a tapasztalatokról. Hozzátette, hogy nem csak a kórházak között, de a kórházakon belül sem áramlott megfelelően az információ.
Az egészségügyi dolgozók számára az emberek felelőtlensége is nehézséget jelentett: a forrás úgy véli, a harmadik hullám alatt nem észlelték az emberek, hogy mennyire súlyos a baj, hiszen a kormánypropaganda folyamatosan arról szólt, hogy minden rendben van.
„Amikor pedig azt mondták, hogy mindenki megfelelő ellátáshoz jut, az intenzív osztályunkon 12 betegre jutott egy szakápoló. Normál esetben, szabályszerűen a beteg-szakápoló arány 2 az 1-hez”
— mondta, hozzátéve, hogy a katonás szemléletet sem tartja jó iránynak, de az is probléma, hogy az egészségügyi dolgozókat és orvosokat kihagyják a velük kapcsolatos döntésekből.
„Egy katonai rendszer állt fel, utasításokkal, parancsokkal, amiket teljesíteni kell. Ez a frusztráció legnagyobb forrása”
— fogalmazott.
(24.hu nyomán)
