A korrupcióellenesség élharcosai lettek.
Annyira akarják Orbánék az EU-s helyreállítási alap 5800 milliárdját, hogy hirtelen roppant fontos lett nekik a korrupció felszámolása — mutat rá keddi cikkében a Népszava.
Az 5800 milliárd forintnyi támogatás felhasználásával kapcsolatos terveket április végéig kell benyújtania a kormánynak. Többek közt az egyetemi alapítványok feltőkésítését, és az orvosok béremelését is a helyreállítási alapból szeretnék fizetni.
Az Európai Bizottság azonban
nagyon komolyan veszi az elmúlt években Magyarország számára kiadott úgynevezett országspecifikus ajánlások teljesülését.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Bizottság a korrupcióellenes keretrendszer megerősítésére, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségére helyezi a hangsúlyt — erről Rózsa Judit, az Európai Bizottság Strukturális Reform Főigazgatóságának igazgatója beszélt egy múlt heti konferencián.
Az Európai Bizottság az elmúlt években nem igazán voltak eszközei arra, hogy a fentiekkel kapcsolatos ajánlásokat számon kérje a tagországokon, így azokkal Magyarország is meglehetősen nagyvonalúan bánt.
Most más a helyzet:
az 5800 milliárd forint támogatás kifizetésének feltétele az ajánlások teljesülése.
A magyar kormány ezért egy 400 oldalas anyagot ad majd le a Bizottságnak, amelyben külön fejezetet szenteltek ezen ajánlások teljesülésének.
Eszerint a magyar kormány célja a
„korrupció elleni küzdelem hatékonyságának további növelése, az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősített biztosítása, ezáltal a vállalkozói és állampolgári bizalom további mélyítése. Közbeszerzési verseny javítása mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalt érintő beavatkozásokkal. (…) Az adórendszer átalakítása a méltányosság és a befektetői környezet javítása érdekében.”
Ennek érdekében különféle reformokat ígérnek, mint például a „bírói függetlenség megerősítése”, vagy „átfogó beavatkozások a vesztegetés kiemelt területén”.
De ott van még az állami és a piaci sajtó, amivel kapcsolatban az uniós támogatásért cserébe azt ígérik, hogy
„célunk a társadalom tájékoztatásának bővítése és audiovizualizációs tartalmak széles körű elterjesztése a jogszabályok és szakpolitikai döntések, hatáselemzések területén”.
Bármilyen ködösek is ezek a megfogalmazások, a lap szerint
ezzel burkoltan elismeri a kormány, hogy eddig nem minden volt rendben a fenti területekkel.
A kormány most olyan dolgokat ígér tehát az Európai Bizottságnak, amelyekkel évekig nem foglalkozott.
A 400 oldalas anyagban teljes szemléletváltást ígérnek, miután az eddig eltelt években ezekből nem csak, hogy nem lett semmi, de még aktívan dolgoztak is az EB ajánlásainak teljesülése ellen.
