Online eseményen ismertette terveit a párt miniszterelnök-jelöltje és politikusai.
Programbemutatót tartott Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje. A politikus bemutatta pártja terveit, amelyeket az esetleges kormányváltás után végre kívánnak hajtani.
A pártelnök elmondta, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban minden kormány hitegette az embereket, hogy utolérjük Nyugat-Európát, azonban ez csak hiú ábránd maradt. Szerinte a magyar polgárok 2022-ben kapnak egy újabb, nagy eséllyel utolsó lehetőséget, hogy jó irányba kormányozzák az ország hajóját.
Fekete-Győr kijelentette, hogy a célok valóra váltásához ambiciózus tervek és új emberek kellenek. A politikus azt is elmondta, hogy a Momentum közössége számára kiemelten fontosak a programok, és az előválasztásnak is a programokról, valamint az azokban foglalt értékekről kell majd szólnia.
„{H}a nem lennének programok, akkor majd kizárólag abban versengünk, hogy ki tud durvábbat mondani Orbán Viktorról?” Azért, hogy mindezt elkerüljék a Momentum mostani sajtótájékoztatóján
bemutatta „Új Magyarország Terv” elnevezésű programját.
Ebben az oktatás finn mintára való megújítására, az egészségügyi ellátórendszer brit koncepció alapján történő átalakítására tesznek javaslatot. Emellett a környezetbarát, zöld Magyarország megteremtését is célul tűzték ki, valamint a családok egyenlőségének biztosítását is tervezik.
A miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy a négynapos munkahetet, a Magyarország-részvény , valamint a rugalmas nyugdíj és az euró bevezetését is célul tűzték ki. A Momentum bemutatta néhány, a különböző programpontokért felelős politikusát is. Ők nagy eséllyel elindulnak majd az ellenzéki képviselőjelölti előválasztáson.
Vajda Viktória a párt családpolitikusaként az úgynevezett apahónapok bevezetéséről beszélt.
Ez alapján a GYED 14 hónapjából 3 hónap az édesapáknak járna.
Tóth Endre a Momentum oktatáspolitikusaként a tankötelezettségi korhatár 18 évre emeléséért küzd. A 10 éven felülieknek laptopot vagy tabletet adnának, valamint fejlesztenék a digitális kompetenciákat, hogy ne csak a középosztályba tartozó gyermekek részesülhessenek versenyképes tudásban.
Ilyés Márton a párt gazdaságpolitikájáért felelős. Ő
a 4 napos munkahétről, a Magyarország-részvényről, valamint a rugalmas nyugdíj bevezetéséért kardoskodik.
Havasi Gábor fővárosi önkormányzati képviselő, Budapest egészségügyi tanácsadója, mentőápoló. A párt egészségügyért felelős politikusaként a várólisták csökkentéséért küzd. A Momentum német és brit mintára a magánszolgáltatókat is bevonná az állami betegellátásba. A szűrővizsgálatok számának növelését is fontosnak tartják, ehhez államilag fizetett szabadnapokat is biztosítanának.
Szigeti Flóra a jogállamiság felépítéséről beszélt. Ehhez
pártja két ciklusban maximalizálná a miniszterelnöki mandátumokat, tehát legfeljebb kétszer négy évig vezethetné az országot egy politikus.
A Momentum a közvetlen köztársaságielnök-választásért is küzd, hogy demokratikusabbá tegye az államfőválasztást.
Halmai Róbert a kultúráért felel a párton belül. A politikus elmondta, hogy visszaadnák a színházakat a helyi közösségeknek, valamint bevezetnék a kulturális közszolgálati jogviszonyt.
Naszádos Zsófia a külpolitikáért felel. A Momentum a nemzetbiztonságilag fontos intézményeket teljes körűen átvilágítaná, bezáratná az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank magyar fiókját, valamint kitiltaná a kínai cégeket a magyar telekommunikáció fejlesztéséből.
Lőcsei Lajos a párt romapolitikájáért felel. A Momentum célja, hogy felszámolják a szegregációt a közoktatásban, támogatnák a közszférában a cigányok alkalmazását. A roma kultúra kivirágoztatásáért létrehoznának cigány színházakat és múzeumokat is.
Urfi Máté klímaügyekért felelős politikusként a szervezet klímastratégiáját ismertette. Urfi elmondta, hogy céljuk Magyarország karbonsemlegessé tétele 2050-re, évente legalább 50 ezer új lakossági napelemes rendszer kiépítése, valamint 100 ezer lakás energetikai felújítása.
Az eseményről szóló videó itt tekinthető meg:
(Telex nyomán)
