Állítólag a kormányhivatal is tudott róluk.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Ukrajnával határos falvaiba tömegével vannak bejelentve olyan ukrán állampolgárok, akik nem is laknak ott. A Szabad Európa most ennek a hátteréről készített tényfeltáró cikket.
Egy jobb élet reményében
Anasztázia Vásárosnaményben élő ukrán-magyar állampolgár. 23 évesen, 2012-ben egyszerű honosítással kapta meg magyar állampolgárságát. A nő a gyermekét már fiatalon egyedül nevelte, és kecsegtető volt számára, hogy a honosítással ő és vérszegény gyermeke társadalombiztosításhoz juthat.
Magyarországon a használt autó feleannyiba kerül, mint Ukrajnában, azonban a vásárláshoz szintén szüksége volt igazolt lakcímkártyára. „A kinti ukrajnai ismerősöm felajánlotta ingyen, hogy bejelent. Tényleg ingyen jelentett be.
Úgyhogy lett ez a lakcím, amit Krisztián intézett nekem.
Utána cserébe hoztam neki több embert, akiket ő már pénzért jelentett be. Ötvenezret fizettek neki fejenként”
— mesélte történetét a nő.
Anasztáziát Krisztián Tornyospálcára jelentette be, ahol azonban soha nem élt a nő, aki eközben egy ukrán szupermarketben dolgozott. Onnan több tucat embert szerzett Krisztiánnak, aki őket is bejelentette a tornyospálcai lakcímre.
A nő azt állítja, hogy amikor bejelentették őt a magyar lakcímre, papíron akár 100 fő is abban a házban lakhatott. „Az ügyintézővel biztos, hogy együtt rendezték ezt. Krisztián bennfentes volt, mert az ügyintéző a gyerekemet nem akarta bejelenteni, de aztán
gyorsan elrendezték azt is. Az okmányirodába ő úgy járt be, mint te haza.”
Amikor beindul a biznisz
A férfi 10 évig Ukrajnában lakott, onnan ismerte Anasztáziát. A hétgyermekes édesapa szegény körülmények között élt, és anyagi haszonért cserébe kezdett fiktív lakcímbejelentésbe. Ehhez idős édesanyja faluszéli házát használta. Az asszony két éve halt meg a fűtés és áram nélküli házban.
Az ukrán-magyar kettős állampolgárrá vált nő a tornyospálcai ház postaládájába neki érkező leveleket egyre nehezebben találta meg a levélkupacokban, így rájött, hogy Krisztián biznisze beindult.
A két éve elhunyt asszony húga naponta egyszer elmegy a házhoz, hogy megetesse a szellemház gazdátlanul maradt állatait. Mónika egy szatyorban gyűjti a címre érkező, nagy mennyiségű postai leveleket.
Ő is benne volt a lakcímbejelentős ügyletekben. Szerinte a kisvárdai kormányhivatalban bejelentett emberek között sok olyan magyar állampolgár volt, aki egy szót sem tudott magyarul. Mónika arról beszélt, hogy ő nem fizetett le senkit, hogy részt vegyen az akcióban, azonban pénzt kapott azért, hogy segédkezett az emberek magyar címre való bejelentésében.
„Én nem kértem érte 50 ezret, mint Krisztián. Harmincat, húszat kaptam. Ha egy jött, akkor olyan 25-öt kértem. Hát, de jó volt na, mert pénz szűkében van az ember mindig” — ecsetelte a helyzetet a nő.
A nő szerint senki nem ellenőrizte 2013 és 2018 között, hogy valóban azon a címen laknak-e a tornyospálcai házba bejelentett emberek.
A nő szerint az önkormányzat és a posta is tudott az esetről,
azonban nem értesítették emiatt a hatóságot.
A polgármester is sáros?
Anasztázia és Mónika egymástól függetlenül állította, hogy a faluban mindenki tudott arról, hogy a házba több százan vannak bejelentve. A polgármester nemcsak, hogy tudott az esetről, de kedvezményezettje is volt a helyzetnek.
Lukácsi Attila László független polgármesterről azt állította Krisztián, hogy amíg ő a polgármester, addig nem kell kijelentkeznie a házba indokolatlanul bejelentett embereknek. Éppen ezért
arra kérte Anasztáziát, hogy az előző önkormányzati választásokon, hogy szavazzon a regnáló településvezetőre.
A polgármester elmondta, hogy a kormányhivataloknál kellett bejelenteni a lakcímigényt, nem náluk, emiatt nem érzi magát felelősnek a történtekben. „Egyik sem jött el szavazni arról a lakcímről. Ezek az emberek se országgyűlési, se önkormányzati választásokon nem szavaztak. Se jelöltre, se pártra, se rám” — magyarázta Lukácsi.
Ezt a kijelentését azon megfigyelésére alapozta, hogy abból a házból senki nem érkezett szavazni a választásokon. Arról azonban nem beszélt, hogy ez személyes tapasztalaton alapuló megfigyelés volt, vagy a hivatal a választásokon ellenőrizte a nyilvántartásban, hogy a fiktív lakcímmel rendelkezők megjelentek-e a választásokon.
A településvezető elmondta, hogy
mivel nem tartozik a hatáskörükbe, nem tettek bejelentést a hivatalnál az ügyben. Ennek ellenére a jegyzőn keresztül ő is tudott róla,
hogy tömegeket jelentettek be a Hajnal utcai lakcímre.
A történet előzményei
A Fidesz 2010-es győzelme után a kettős állampolgárságról szóló javaslatot megszavazta a parlament. Ezután Tornyospálca bejelentett lakóinak száma robbanásszerűen megnőtt. 2012 és 2017 között közel 500 fővel nőtt a korábban 2500 fős lakosú település lélekszáma.
Az ukrán határ menti magyar települések esetében ez nem egyedi. A fiktív lakcímekkel az ukrán állampolgárok olyan magyar szolgáltatásokat is igénybe vehetnek, mint a társadalombiztosítás.
Az ukrán kisnyugdíjasok pár tízezer forintért megvehetik a magasabb jövedelmet igazoló iratokat, amellyel akár gyárigazgatókká is válhatnak — persze, csak elméletben. Ezen papírok benyújtásával komoly összegekre tehetnek szert, ugyanis a magyar állam az 1963-as szovjet-magyar szociális egyezményre hivatkozva
évente közel tízmilliárd forintot fizet ki az újonnan honosított (ukrán-) magyaroknak.
Manapság
Anasztázia 2018-ban eladta korábbi házát, majd összeköltözött új párjával Vásárosnaménybe. Ezután kijelentkezett a tornyospálcai lakcímről.
Ennek ellenére a rendőrök 2019 szeptemberében a nyomára akadtak, majd kihallgatták. A nőt végül költségvetési csalás miatt elítélte a magyar bíróság. A nő a közel öt évben 2.774.614 Ft összegű társadalombiztosítási ellátást vett igénybe, amelyre az ítélet szerint nem volt jogosult. Bár az ítéletet idén elkezdték behajtani rajta, a nő a mai napig hálás.
„Nem nagyon ismerek olyan kárpátaljai magyart, aki nem Orbánra szavaz. Aki az állampolgárságot megkapta, az mind rá szavaz. Az biztos, hogy az emberek 80 százaléka emiatt hálás neki.
A magyarok mindig az mondják rám: négyévente átjövünk ukránból Orbánért, és megszavazzuk nektek a nyomorúságot. De, rólam ez lepereg,
mert én az állampolgárságomat köszönhetem Orbánnak” — mondta a nő.
Anasztázia mellett Mónikát is elítélték, szerinte azonban még így is jól járt, mert a büntetés kisebb, mint a lakcímbejelentésből fakadó haszon. Összesen 180 ezer forintos büntetést szabott ki neki a bíróság.
Krisztián ugyanekkora büntetést kapott, azonban ő nem tudta kifizetni, így ő közmunkában dolgozta le az összeget. Mónika szerint a 2018-as választások után lecsapott a rendőrség, azóta azonban alábbhagyott a lendület, és még mindig tömegek laknak a tornyospálcai lakcímen.
(Szabad Európa nyomán)
(Kép forrása: RTL Klub)
