Macron a választások előtt jobbra lépeget.
A francia törvényhozás alsóháza tegnap elfogadta a Köztársaság elveinek megerősítéséért nevű törvényt. A szenátusnak még jóvá kell hagynia, valamint Emmanuel Macron köztársasági elnöknek is alá kell írnia, de ez csupán formalitás lesz.
A törvénytervezet eredeti címe az volt, hogy Törvény a radikális iszlám és a szeparatizmus ellen, ezt fogalmazták át olyan módon, hogy kevésbé legyen támadható azzal, hogy „iszlámellenes”.
Macron már tavaly októberben, a Samuel Paty ellen intézett terrortámadás előtt tervezte, hogy gátat szab a francia állampolgárok radikalizálódásának.
Ekkor „felvilágosodott iszlámról” beszélt, ugyanakkor magáról az iszlámról azt mondta, hogy „olyan világvallás, ami krízisben van”.
Egy ilyen kijelentésnek súlya van, hiszen, az, hogy „krízisben van” ebben a kontextusban csak úgy értelmezhető, hogy „krízist okoz”. A magyarázat a durva kijelentésre mindössze az volt: csupán arról van szó, hogy meg kell akadályozni az egymással párhuzamos társadalmak kialakulását, ugyanis Macron „nem ismer nemzeteket, csak francia polgárokat”.
A törvénytervezet értelmében az ellenség az, aki és ami a köztársaság érdekeit terrorral támadja. Jean Castex miniszterelnök pedig egyenesen úgy értelmezi a törvény célját, hogy „felszabadítja a muszlimokat”.
Kérdés, hogy az állam, pláne az az állam, amely a „szabadság, egyenlőség, testvériség” mottója alatt működik, mennyire avatkozhat bele a polgárai magánügyeibe, ugyanis a törvénytervezet ilyen szempontból eléggé kemény intézkedéseket foglal magába.
Minden egyesületnek el kell magát köteleznie „a köztársaság értékei és elvei mellett”, akik ezt nem teszik meg, nem kaphatnak állami támogatást, azaz a francia állam nem finanszíroz a jövőben tőle független érdekeket.
Annak érdekében, hogy a szülők ne tudják iszlamista iskolákba küldeni a gyerekeket – egyes kivételektől eltekintve – megszüntetik a magántanulói státuszt és minden gyereknek hároméves korától kötelező lesz óvodába járnia.
Az egyházi alapítványi iskolákat a törvény szerint be lehetne zárni, ha nem felelnek meg a köztársasági elvek követelményeinek.
A szüzességi vizsgálatokat végző orvosokat büntetni fogják, ahogyan a poligámia ellen is keményebben lépnének fel.
A törvénytervezetet a jobboldal azzal kritizálta, hogy nem elég szigorú, amiért többek között még mindig lehetővé teszi a muszlim nők számára, hogy hidzsabot hordjanak.
A baloldal ezzel szemben attól tart, hogy a muszlimok vallásgyakorláshoz való joga sérül és az eddiginél is súlyosabb diszkriminációnak lesznek kitéve a jövőben.
A közelgő francia elnökválasztás során Emmanuel Macron fő kihívója Marine Le Pen lesz, a francia elnöknek pedig a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés ellenében kell pozícionálnia magát. Úgy tűnik, ez centrista hozzáállással sem működne, baloldalival pedig pláne nem.
