Kiderült: A felső tízezer teszi zsebre a jövedelmek negyedét, miközben több millióan élnek létminimum alatt Magyarországon

Óriási szakadék tátong a magyar társadalom rétegei között a GKI felmérése szerint.

A magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja az elmúlt 10 év alatt a gazdasági növekedés ellenére nem változott – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzéséből.

Eszerint az elmúlt tíz évben a társadalmi különbségeket csak konzerválták az eddigi kormányzati intézkedések és EU-s támogatások, hiszen

akárcsak 2010-ben a lakosság összjövedelmének közel negyedével (23 százalék) a leggazdagabb 10 százalék, illetve 50 százalékával a legfelső 30 százalék rendelkezett 2019-ben is.

A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták.

Ráadásul a GKI szerint a valóságban még rosszabb a helyzet: a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, a külföldi bevételek ugyanis nem látszanak minden esetben.

Mindez azt jelenti, hogy

még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár rendelkezett a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint- ez az egy gyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint – alatti jövedelemmel.

Míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Ezek legtöbbje a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint.

Így pedig a legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók egyre távolabbra kerülnek a többiektől. A „munkalapú társadalom” víziójának fő vesztesei közülük kerülnek ki, többségük 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán.