Kokik és sallerek.
Az Európai Bizottság felszólítja a magyar kormányt, hogy alapjaiban változtassa meg a közbeszerzési szabályokat. Amennyiben ez nem történik meg,
az ország nem kaphat forrást a több mint 750 milliárd eurós járványügyi alapból.
A hírt a Reuters nevű hírügynökség derítette ki. Bár más országoknak is küldött hasonló figyelmeztetést az EB, Magyarország kapcsán kiemelik, hogy rendszerszintű a csalás. Emiatt két évvel ezelőtt példátlan mértékű pénzt kellett visszafizetnie a magyar kormánynak az EU részére.
A kormány még dolgozik a levélre adott válaszon. A magyar kabinet 6 milliárd 300 millió euróra számíthatna a koronavírus-járvány gazdasági gondjainak kezelésére létrehozott alapból. Mindehhez azonban a magyar kabinetnek átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé kellene tennie a közbeszerzési dokumentumokat, és így csökkenhetne a korrupciós kockázat, illetve nyitottabbá válnának a pályázatok.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2015 és 2019 között
a magyar kiírások 4%-a ellen emelt kifogást, ez az uniós átlag közel négyszerese.
A második helyezett Szlovákia mutatója is messze elmarad a magyarhoz képest: ott a közbeszerzések mindössze 0,53%-ában találtak súlyos szabálytalanságokat. Orbán Viktor tavaly vitatta az OLAF megállapításait, azonban a Transparency International képviselője szerint felelőtlenség lenne hagyni, hogy szabálytalan pályázatokra folyjon el az uniós pénz.
Az EU szerint Magyarországon kirívóan sok az olyan eset, amelynek során mindössze egyetlen cég pályázik a közbeszerzéseken, és ez túlárazásokhoz vezet. A kimutatás azt is megállapítja, hogy a magyar kormány részéről
nem érzékelhető szándék a közbeszerzési szabályok megváltoztatására.
(Népszava nyomán)
