Miközben az unió milliós nagyságrendben forgalmazza a vakcinákat, sok országba még egyetlen dózis sem jutott.
A koronavírus-vakcinák egyenlő elosztásának elképzelése egyelőre nem egészen úgy valósul meg, ahogyan eltervezték: épp az egyenlőség maradt ki belőle. A gazdag országokat ugyanis nem lehet megakadályozni abban, hogy felvásárolják az elérhető oltóanyagokat saját használatra.
A pandémia viszont csak akkor fog véget érni, amikor világszerte sikerül megküzdeni a vírussal, hiszen hiába oltják be a világ szerencsésebb felén élők nagy részét, ha a szegényebb országok körében – vakcina híján – tovább terjedhet a járvány.
Az Egyesült Királyság és az EU például jelentősen túlbiztosította magát: előbbi 367 millió, utóbbi 2.3 milliárd dózist kötött le. Ha mindezeket a vakcinákat végül jóváhagyja az unió, akkor a népességet háromszor is be lehet oltani a rendelt oltóanyagokkal.
A kevésbé gazdag országokban ezzel szemben az oltási programok még el sem kezdődtek, illetve adott esetben nem is léteznek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által irányított Közös vakcinabeszerzési- és elosztási mechanizmus (KOVAX) és A járványok megelőzését szolgáló innovációk támogatására alakított nemzetközi koalíció (CEPI) nem tudta megakadályozni az úgynevezett „vakcina-nacionalizmus” terjedését.
Összesen kétmilliárd dózist kötöttek le, amellyel a tagországok lakosságának húsz százalékát akarják beoltani 2021 végéig, ezek az oltóanyagadagok azonban még nem érkeztek meg.
Elsősorban azoknak az országoknak lenne nagy szüksége a COVAX segítségére, amelyek nem tudják saját költségvetésből fedezni a vakcinák árát. A COVAX 92 ilyen országot tart nyilván, köztük Afganisztánt, Etiópiát, Ugandát és Zimbabwét.
Ezeken a helyeken tehát nagyon messze van még az oltóprogramok indítása és ezt Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO elnöke is kénytelen volt elismerni:
„A világ egy katasztrofális erkölcsi bukás előtt áll és ennek a bukásnak az ára a világ legszegényebb országai lakosságának élete és megélhetése lesz”
– mondta Tedros, aki ezzel ismételten arra figyelmeztet, hogy az országok hagyjanak fel a COVAX kárára folytatott bilaterális üzleteléssel. (Ilyen üzletelésnek számítanak például a magyar kormány orosz és kínai vakcinaüzletei is.)
Hiszen azzal hogy az országok megpróbálnak minél előrébb kerülni a sorban – amellett, hogy semmibe veszik a WHO / COVAX megegyezéseket – feltolják a vakcinák árát is.
Az unió viszont azzal védekezik, hogy rengeteg pénzzel járult hozzá a COVAX működéséhez. Ugyanakkor ez sem teljesen az, aminek látszik: az unió 500 millió euróval támogatta az oltásbeszerzést és elosztást, ebből az összegből pedig valójában 400 millió euró az Európai Befektetési Bank által folyósított kölcsön.
Az Egyesült Államok nem lépett be a COVAX-ba, most viszont a képviselőház négymillió dollárt ajánlott fel a szervezetnek — ez egyelőre várja a Biden kormány végleges jóváhagyását.
