Thürmer Gyula: Lukasenka biztosan nyert, a munkások mindent neki köszönhetnek

Nem látja az erdőt a termelőeszközöktől.

Thürmer Gyulával közölt interjút a moszkvatér.com, melynek apropója a munkáspárt vezetőjének minszki látogatása volt.

Thürmer beszámolt arról, hogy hogyan látja jelenlegi helyzetet Belaruszban, illetve, hogy mit gondol a fehéroroszok elnökéről, a gyakran “diktátor” jelzővel ellátott Alexandr Lukasenkaról. Megtudjuk azt is, hogy az adott paradigmában miért téves ezt a jelzőt alkalmazni a fehérorosz elnök leírására.

Az ideológia és a valóság között mindig van egy kategoriális szakadék, ennek körberajzolására is kísérletet tett Thürmer: a moszkvatér szerzője a kínai államkapitalizmushoz hasonlította a belarusz modellt, amira Thürmer úgy reagált, hogy

“van Lenin szobor, Marx vagy Engels utca, megmaradtak a szovjet múlt emlékei, miközben van egy erőteljes nyitás, vannak bevásárlóközpontok, ott vannak a nyugati márkák, de azért nem adták el a földet, a gyárakat. A családi ezüst megmaradt”

Vagyis az állami ezüst, melyből Thürmer szerint kiemelkedően jó szociális rendszer jött létre Belaruszban, melynek gazdagsági alapját az képezi, hogy állami tulajdonban maradtak a termelőeszközök.

Thürmer úgy látja, hogy

az ország problémája abból adódik, hogy lehetővé tették a magántulajdon erősödését,

ami által az emberek elkezdtek, nyilván természetüknek megfelelően kapzsi módon többet akarni: “akinek van három étterme, az szeretne venni egy negyediket, és megszerezné a traktorgyárat is. Ehhez azonban már meg kéne dönteni a rendszert”-mondja.

Úgy látja, a zavargások kiváltója ez, nem pedig a választási csalás; Thürmer szerint Lukasenka biztosan nyert, még ha nem is 80%-kal; törtekkel nem foglalkozunk, Tyikhanovszkaját pedig elintézte annyival, hogy egy a politikában járatlan, kedves asszony és nem tartja valószínűnek, hogy a lakosság ténylegesen támogatná.

Vagy ha igen, akkor nyilván csak az a réteg, aki éppen a negyedik éttermet vagy traktorgyárat kaparintaná meg magának.

A munkások a kategoriális szakadék aljáról tekintenek fel Lukasenkara, akinek köszönhetik a 0,2% os munkanélküliségi rátát, valamint a 133 eurós minimálbért,

melyből futja a traktorbérlésre, ha az ember krumplin és káposztán él. A tüntetések oka Thürmer szerint az, hogy az emberek nem értik meg, hogy a gazdaság annyit bír, amennyit, így a fizetések alacsonyak, hiába lehet kapni a “nyugati márkákat”.

Utóbbit Thürmer a “józan paraszti ész” megmutatkozásának tartja Lukasenka részéről: “két lábbal áll a földön. A liberálisok röhögnek rajta, amikor a járvány idején megnézi, milyen lesz a termés. Mert ha nem lesz krumpli és káposzta, akkor nem lesz mit enni.”

(moszkvater.com)

(címlapkép:munkaspart.hu)