Nem sterilek az intenzív osztályok, a járvány alatt is kórházi fertőzésbe halnak bele a legtöbben

A rendszer túlterheltsége miatt.

Egy aneszteziológus, intenzív terápiás orvos a 444-nek beszélt arról, hogy a koronavírusos betegek nagy része nem a vírusba, hanem a kórházi fertőzésekbe hal bele.

A covid-fertőzés egyik leggyakoribb szövődménye – mely sok esetben a betegek halálát is okozza – a tüdőgyulladás. Másik gyakori probléma, hogy a vírus véralvadásra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt vérrög képződik a szervezetben, mely embóliához, stroke-hoz vezethet.

A vírus közvetlen szövődményei mellett

a legtöbb beteg valamiféle kórházi fertőzésbe hal bele.

Mindez úgy lehetséges, mondja az intenzív terápiás orvos, hogy az intenzív osztályok nem sterilek. Hozzáteszi, hogy a kórházakban a műtőket leszámítva nincsen olyan helyiség vagy osztály, ahol valóban steril körülmények lennének.

Mint elmondta „Az intenzív osztály, ellátási jellegéből adódóan sem kifejezetten steril környezet. Egy, az európai ECDC járványügyi ügynökség által közölt riport alapján az ezeken az osztályokon legalább 2 napot kezelt betegek majdnem 10 százaléka elkap valamilyen kórházi fertőzést, és ez az arány az itt eltöltött ápolási napok hosszával csak emelkedik.”

Ezeknek a kórokozóknak a jelentős része egészséges emberre ártalmatlan, viszont az intenzív osztályon kezelteknek jelentősen gyengébb az immunrendszerük, és minél több időt töltenek az osztályon, annál inkább fogékonyak lesznek a fertőzésekre. Ráadásul ezeknek az úgynevezett opportunista kórokozóknak

a nagy része baktérium, de akadnak gombás fertőzések is,

melyek viszonylag lassan alakulnak ki, így a diagnosztizálásuk néhány napot is igénybe vehet. Ez az idő viszont a beteg szervezetnek akár halálos is lehet, ezért az orvosok már a betegség gyanújakor tapasztalati alapon adnak gyógyszereket a fertőzötteknek, így próbálnak olyanfajta fertőzést lefedni, amik szóba jöhetnek az adott betegnél.

Ezek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések több úton kerülhetnek be a beteg szervezetébe. Egyrészt a megfigyeléshez, terápiához használt eszközök által. Ilyen például a kanül, a katéter vagy a lélegeztetéshez használt tubus is.

Másrészt az intenzíven dolgozó személyzet is beviheti a fertőzést.

Ez a rendszer túlterheltsége miatt lehetséges. Mint a megkérdezett orvos elmondta: „Ideális esetben egy ápolóra két beteg jut, így csak két beteg között tudja átadni a fertőzést, ha esetleg nincs ideje betartani az infekciómegelőzés szabályait. De gondoljunk bele, hogy a covidos osztályokon egy ápolóra 4-6 páciens is jut, akik között terjedhetnek a fertőzések, ráadásul az ápolóknak is sokkal kevesebb idejük van így két ellátási pont között kezet fertőtleníteni és kesztyűt cserélni.”

Mindebből következik, hogy a kórházi fertőzéseket, s az emiatt meghalt betegek számát is minimalizálni lehetne a kielégítő szakszemélyzettel és a megfelelő fertőtlenítéssel.

(444.hu nyomán)

Valódi Hírek