Az Országos Bírói Tanács szerint meg igen.
Handó Tünde még az Országos Bírósági Hivatal elnöke volt 2018-ban, amikor kiadott egy olyan utasítást, amely több bíró szerint is a függetlenségük megsértését eredményezte.
2018 elején olyan bírák kerültek be az Országos Bírói Tanácsba (amely az OBH működését ellenőrzi), akik bírálták Handó Tündét. Ennek oka volt többek közt az is, hogy Handó nem nevezte azokat az – egyébként pályázatot nyert – bírósági vezetőket, akik neki nem tetszettek.
Még a bíróság is kimondta, hogy Handó Tünde visszaélt a jogaival.
Az Országos Bírói Tanács ezért Handó menesztését kezdeményezte, ám a kormánypárt ezt elutasította, sőt még az OBT-t marasztalták el.
Handó egy utasítással az OBT-tagok munkabeosztási rendjét is megváltoztatta. A rájuk vonatkozó törvény szerint a tagok bizonyos mértékű munkaidő-kedvezményt kérhetnek attól a bíróságtól, ahol dolgoznak, hogy OBT-tagsági feladataikat el tudják látni — ennek mértékéről ők maguk dönthettek.
Handó új utasítása szerint viszont a bírósági vezető határozhatta meg a tagok bírósági munkájuk alóli felmentésének mértékét.
Fatalin Judit, a Fővárosi Ítélőtábla büntetőbírája fordult több más OBT-tag nevében is az Alkotmánybírósághoz, mivel a bírák semmilyen biztosítékot nem kaptak arra nézve, hogy a munkáltatójuk a Handó által adott új jogkörrel élve nem fogja veszélyeztetni OBT-beli feladataik ellátását.
És ha ez így van, akkor függőségi viszony jön létre a központi igazgatás és annak felügyelő szerve, az OBT között, ez pedig alkotmánysértő.
Az Alkotmánybíróság szerint azonban ez nem így van.
A határozat szerint az Alaptörvényben szereplő bírói függetlenség az ítélkező tevékenységre vonatkozik, nem az OBT-ben végzett munkára, illetve a bírósági vezetők más igazgatási jellegű hatásköröket is gyakorolnak a bírák felett. Így tehát, ha ők állapítják meg, hogy az OBT-tag bíráknak a fő munkahelyükön hány ügyet kell tárgyalniuk, az semmilyen alkotmányos jogot nem sért.
(HVG nyomán)
