Vannak környezetkímélő megoldások.
A globális felmelegedés korszakában egyre többen szeretnék légkondicionálni ingatlanukat. Sajnos a légkondicionáló berendezések azonban csak kényelmünk szempontjából hasznosak, a globális felmelegedést ugyanis gyorsítják.
Ebben a cikkben arról írunk, milyen lépéseket tudunk tenni házunk lehűtésére, légkondicionáló berendezés beépítése nélkül. Környezetbarát alternatívák és egyéb könnyen megvalósítható megoldások kerülnek majd szóba, hogy elviselhetőbb legyen a nyári forróság.
A légkondicionálás problémája
A légkondicionáló berendezések már most is elég kelendőek, de előreláthatólag 2050-re megháromszorozódik a számuk. Sokan nem tudják, de nem az áramfogyasztásukkal van a legnagyobb baj. Habár az is jelentős, és a környezetre hosszú távon, közvetetten káros is lehet.
A hűtőfolyadék problémája sokkal súlyosabb ennél. Az üvegházhatást okozó gázok, amiket a légkondicionáló berendezések termelnek, és a berendezések számának növekedése aggasztó léptékben gyorsíthatja meg a felmelegedést.
Szerencsére már több ezer éves megoldások is léteznek házak hűtésére, ezek nagy része nem is igényel külön befektetett energiát. Vagyis alapvetően környezetbarát és fenntartható megoldások, amiket mi is alkalmazhatunk.
Passzív házak
A legtermészetesebb, új építésű házakat már tényleg lehet úgy építeni, hogy effektíven csökkentsék energiaigényüket. Az ilyen épületeket passzív házaknak hívják.
Egy passzív ház energiafelhasználása és ökológiai lenyomata sokkal kevesebb egy átlagos épülethez képest. A régebbi építésű ingatlanokhoz képest akár kilencven százalékkal, az új építésű lakásokhoz képest pedig akár hetvenöt
százalékkal hatékonyabb az energiafelhasználása.
Ezt innovatív építészeti megoldásokkal, például speciális ablak és fal szigetelésekkel oldják meg. Habár a passzív ház viszonylag új keletű (körülbelül a nyolcvanas évektől létezik a koncepció), rendszere segíthet kordában tartani a lakók energiafelhasználását.
Még nem a legegyszerűbb ilyen épületeket emelni, de mindenképpen jó beruházás, főleg a jövőre nézve. Ha szerencsések vagyunk, talán vásárolni is tudunk egyet.
Használjuk ki az elemeket!
● Víz: A környezeti tényezők kiaknázása melegebb éghajlatokon már évezredekkel ezelőtt is komoly tényező volt a hőség elleni harcban. A római kori padlófűtéshez hasonló megoldások például tökéletesen használhatók nemcsak fűtésre, de hűtésre is.
A padló alatti csövekben keringtetett víz hűtéséhez nem is kell hűtőfolyadék vagy egyéb környezetre káros anyag. Elég, ha azt a házon kívül keringtetjük a föld alatt, ezzel akár 20 °C-ra is lehűthető a víz és a padló.
A víz hűtő hatását persze nem csak így lehet kihasználni. Különböző párologtató edények elhelyezésével is szabályozható a benti hőmérséklet. A víz ugyanis párolgásakor hőt von el a levegőből.
● Föld: Indiában a hőmérséklet közvetlen napsütésben akár a 40 °C-t is elérheti. Ez ellen már hosszú ideje sokféleképpen védekeznek. A lakóépületek földbe süllyesztése például egy közkedvelt megoldás.
A földalatti hőmérséklet csak igen szélsőséges esetekben változik, ezért a ház hűtése több oldalról pár méter mély földdel kifejezetten hatékony megoldás. Föld feletti ingatlanok esetében pedig nem ritka a dupla házfal, vagyis a házfal köré emelt kerítés szerű, vastag fal, ami szintén szigetelőként szolgál.
● Levegő: A levegő talán a legegyszerűbben kiaknázható a hűtésre használható lehetőségek közül. Ezt bárki tapasztalhatja, aki huzatot generál, akár csupán két ablak kinyitásával is.
Ennél egy fokkal komplikáltabb az iráni megoldás, ahol szélfogó tornyokat alkalmaznak, kupolákkal, azért, hogy folyamatos légmozgást generáljanak az épületeken belül. A tornyokon befújó szél a kupola íve miatt még a legkisebb légmozgásból is megfelelő hűtést biztosít.
Ennek a megoldásnak egy modernebb verzióját használja a Kaliforniai Tudományos Akadémia San Franciscoi épülete az Egyesült Államokban. A növényekkel betelepített tető nemcsak árnyékot biztosít, de a tetőről leérkező
légmozgás hűti is az épületet.
Az állítható tetőablakok, a kevés üvegfelület és a dús tetőkert közösen járulnak hozzá ahhoz, hogy az Akadémia épülete akár légkondicionálás nélkül is elfogadható hőmérsékletű legyen. Ez különösen
fontos a dolgozók és az érzékeny tudományos berendezések miatt.
Gondolkodjunk zöldben!
Az előbbiekben leírt építészeti megoldások talán nem a legkönnyebben megvalósíthatóak egy már meglévő házban. Amennyiben lakást szeretnénk bérelni, lehet, hogy már van légkondicionáló telepítve. Ez esetben maximum annyit tehetünk, hogy csak akkor használjuk, ha mindenképpen szükséges.
Amennyiben még lakásvásárlás előtt állunk, érdemes lehet olyan opciókat is megvizsgálni, amik könnyebben hűthetőek, akár légkondicionálás nélkül is. A Föld megóvása ugyanis mindannyiunk közös érdeke.