Novembertől duplapénzzel ösztönzi a kormány a közmunkásokat a valódi munkaerőpiaci elhelyezkedésre, csak nem túl hatékonyan.
Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy e hónaptól 45 600 forintra emelkedik a munkabér mellett járó elhelyezkedési juttatás. Varga Mihály azt mondta az intézkedésről, hogy
„a közfoglalkoztatottak így sokkal magasabb bérezés mellett találhatják meg a boldogulásukat.”
A gond ott van, hogy borzasztó nehéz kitörni a közfoglalkoztatásból. Az MFor gyűjtése szerint
- 2016-ban 4 400-an,
- 2017-ben 4 700-an tudtak elhelyezkedni a magánszférában.
Tehát az elhelyezkedési juttatás igénybe vétele mindössze 2 %, motivációs eszközként aligha lehet felfogni a felkínált összeget. Ebből is kiindulva szinte borítékolható, hogy a mostani lépés sem fogja hirtelen megdobni az igénybevételek számát.
Egyrészt pont ott nem tud segíteni az elhelyezkedési juttatás, ahol a leginkább kellene. Ahol ugyanis a mai napig rengeteg a közmunkás (és országon belül a legmagasabb a munkanélküliség), ott alig akad piaci munkahely, másrészt szakképesítés hiánya is nehezíti a kitörést. A közfoglalkoztatottként dolgozók közel fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik.
A Belügyminisztérium adatai szerint a közfoglalkoztatási programok idei szűkítése ellenére is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben van a legtöbb közmunkás: számuk meghaladta a második negyedévben a 26 ezret.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint augusztus végéig Borsodban összesen 71 ezer álláslehetőség nyílt meg, ami mindössze 7 százaléka volt piaci munkahely. Szabolcs megyében sem jobb a helyzet, a létrejött 61 ezer állásnak szintén 7 százaléka volt a magánszférában.
