Ráday Mihály, a Budapest Városvédő Egyesület elnöke interjút adott a HVG-nek. Azt mondja, bár a kormány szavakban kiáll a magyar építészeti örökség védelme mellett, a valóságban épp ahhoz asszisztál, hogy ne kelljen a szakértők szavát meghallgatni az ügyben.
A Lánchíd gyalogos- és biciklishíddá való átalakításáról azt mondja:
„Először azt kellene megoldani, hogy annak, aki Budáról Pestre akar menni, vagy fordítva, ne kelljen az M0-s körgyűrűre kivándorolnia.”
Amihez pénz kellene és akarat.
Ellenzi a Városliget beépítését, szerinte a Nemzeti Galéria elhelyezését más helyszíneken is meg lehetett volna oldani, és a Néprajzi Múzeum számára is lenne elég üres, jól hasznosítható épület.
Felhívja a figyelmet arra is, hogy a fővárosnak mennyire nincs beleszólása az ilyen fejlesztésekbe.
Itt szúrnánk közbe Puzsér Róbert, most épp főpolgármester-jelölt Sétáló Budapest nevű ötletét, amely azon túl, hogy kivihetetlen – és a Facebook-oldalán is lopott tervrajzokkal kampányolt mellette – főpolgármesterként még döntéshozatali lehetősége sem lenne az ügyben.
„Én mindig ügyeket képviseltem: sosem pártokat.”
– folytatja Ráday, kitérve a budavári sikló újraindítására, amit ő is kezdeményezett, pedig kapott támadásokat miatta.
A felhőkarcolókról negatív véleménnyel van a szakember:
„Budapest speciális város, van egy hegyes és egy lapos fele. A hegyes budai oldalról számos kilátópont adódik: a Citadella, a Halászbástya, a János-hegy. Nem hiszem, hogy a lapos Pesten is kilátópontokat kellene létesíteni pl. Újpesten, Angyalföldön, vagy akár a budai oldalon a Kopaszi-gáton. Arról nem is beszélve, hogy
a városból mindenhol látszik majd a Mol-székház tetején 140 méter magasról virító MOL-felirat.
Az urbanisták régóta mondják, hogy Budapesten a Csepel-sziget északi pontján lehetnének toronyházak. De nem kellene Budapestből Dubajt csinálni.”
Véleménye szerint azért is kellene megfontolni az oly’ sok helyen elterjedt toronyházak építését, mert szerinte egy turista nem azért jön Budapestre, hogy azt lássa, amit otthon is lát, hanem azért, hogy valami mást tapasztaljon.
Ráday Mihály 1980-tól 2010-ig szerkesztette a szebb napokat is megélő köztelevízióban az Unokáink sem fogják látni című műsorát, amellyel segített ráirányítani a figyelmet műemlékeinkre.
