Az egyszerű politikai vandalizmustól Vlagyimir Putyin Oroszországáig terjedő párhuzamokkal írja le a nemzetközi sajtó Magyarországot azután, hogy az Orbán-kormány meglehetősen aljasnak tűnő támadást indított a Soros György alapította CEU ellen.
A New York Times Michael Ignatieff CEU-rektort idézve már a cikk címében politikai vandalizmusról ír, és emlékeztet, hogy Orbánnal az élen Kelet-Európában több populista vezér is milyen lelkesültséggel fogadta Donald Trump elnökké választását.
Ehhez azért fűznek nagy reményeket, mert az amerikai konzervatív oldal enyhén szólva a nem rajong Sorosért, akit – remélik – az Egyesült Államok nem is fog akkora eréllyel megvédeni, amennyire azt Hillary Clinton tenné. Ignatieff ezt tévedésnek tartja.
Szerinte a Trump-adminisztráció ugyanúgy fel fog lépni a CEU érdekében, mint bármelyik más amerikai kormányzat tenné.
A New York Times szerint Magyarország egyre inkább hasonlít Vlagymir Putyin Oroszországához, a Bloomberg pedig emlékeztet, hogy 2004-ben Üzbegisztánból kiutasították a Soroshoz köthető civil szervezeteket.
Az Orbán-kormány nevében kedd este Balog Zoltán humánerőforrás-miniszter adott be egy törvénymódosító javaslatot. Ennek egyik kitétele szerint minden egyetemnek, amely az Európai Gazdasági Térségen kívüli ország képviselőjeként jelenne meg Magyarországon, kell rendelkeznie campussal az anyaországban is.
Bár az Orbán-kormány képviselői tagadják, ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a törvénymódosító javaslattal a CEU-t akarják ellehetetleníteni.
Fotó: MTI
Szórakoztató, de a Soros elleni vak kormányzati hadjáratot az a Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő sem fékezi, aki a CEU-n végzett, csütörtökön pedig az is kiderült, hogy Berzétei Ákos helyettes külügyi államtitkár a CEU-Business Schooljára jár. Berzétei tavaly kezdte meg a tanulmányait – akkor, amikor Sorost már első számú közellenségnek nyilvánították Magyarországon. Ennek ellenére a Külgazdasági és Külügyminisztérium állja a tandíját is, ami a képzés két évére összesen 4-4,5 millió forint.
